Dr. Balázsy Károly - dr. Károlyi György:

Szociális körülmények és a még várható élettartam


A SZOLOVI-nak (1) már az elsõ vizsgálati periodusában, 1964-66-ban na-gyon sok adat jutott a 
birtokunkba. A közelmúltban merült fel az a gondolat, hogy az életkörülmények sok összetevõjét egyetlen 
jelzõszámba kellene sûríteni és ennek változását, alakulását vizsgálni más, például az egészségi állapotra, 
egyes betegségekre, halálokokra, élettartamra vonatkozó adatok függvényében. 

23 ismérvet válogattunk ki adatbázisunkból. (A feldolgozás során a havi jövedelem átlagát - fontossága 
miatt - kétszeres súllyal szerepeltetjük.) Ezek nagy része objektív “kemény” adat, s csak néhány olyan van, 
amely a vizsgált személyek szubjektív véleményét tükrözi. (1. táblázat). 

Anyagunk - statisztikai szempontból - másodlagos feldolgozás, mert az adatfelvételt nem elsõdlegesen az 
életkörülmények vizsgálata céljából végeztük. Egyértelmû összehasonlításra csak az azonos struktúrával és 
azonos módszerekkel készült közlemények esetében van lehetõség. 

Az egyes ismérvek pontos értelmezését már 1964-ben - a szokásos módon - rögzítettük. A jelzõszám 
kialakításakor az volt a legfontosabb, hogy az ismérvek súlya, jelentõsége az életkörülmények megítélése 
szempontjából különbözõ; ezért a vezetéktechnikában alkalmazott súlyozásos pontértékelést végeztük el. Az 
ismérvek fontossági sorrendjét Delphi-módszerrel - csoportos szakértõi véleményezés segítségével - 
döntöttük el. A pontértékeket minden esetben három: “rossz vagy alacsony”, “közepes” és “jó vagy magas” 
csoportra osztottuk. Többféle matematikai-statisztikai módszert használtunk a kapott eredmények objektív 
értékelése érdekében. 

Terjedelmi korlátok miatt eredményeink közül itt csak néhány, különösen jellemzõt ismertetünk. 

A három csoportba tartozó személyek átlagos élettartama 80-81 év közé esett; a szûrõvizsgálat idején 
viszont még több mint öt év volt a “jó” és a “rossz” csoport közötti különbség (1. ábra). 

Az életkor elõrehaladtával rohamosan csökken az életkörülményeket jelzõ pontérték (2. ábra). Mind ez, 
mind pedig az iskolai végzettség szintjével együtt növekvõ érték (3. ábra) talán kézenfekvõ, magától 
érthetõ is; viszont éppen ezek az eredmények igazolják számítási módszerünk helyességét. 

A 4. ábra értékei bizonyítják, hogy a túlélési valószínûségek szempontjából a nemek közötti különbségek 
elhanyagolhatók, igen jelentõs viszont a nemeken belül az életkörülmények pontértékben kifejezett hatása. 

Nagyon egyértelmûen bizonyítható az életkörülmények és a magasvér-nyomás-betegség összefüggése. A 
hypertonia súlyosbodásával (enyhe-mérsékelt-súlyos-igen súlyos) folyamatosan csökken a pontérték (5. 
ábra). De ezt a tételt meg is fordíthatjuk: a rosszabb életkörülményekkel súlyoabb hypertonia jár együtt. 

A gyomor rosszindulatú daganata, az agyvérzés és a tüdõvizenyõ a “rossz”-nak minõsülõ csoportban 
fordult elõ nagyobb arányban, mint halálok (6. ábra). A légutak rosszindulatú daganata és a szív különbözõ 
betegségei viszont a “jó” csoportban okoztak nagyobb arányban halált. 

Az összefüggések feltárását tovább folytatjuk, s megkíséreljük az ismérvek közül kiválogatni azokat, 
amelyek elsõrendûen okolhatók a különbségek kialakulásáért. 

Irodalom: 

Károlyi Gy.: Longitudinális szociálgerontológiai-geroepidemilógiai vizsgálat Hajdúszoboszlón (SZOLOVI, 
1964-1991). Orvosi Hetilap 134, 40:2205-2208, 1993. 

1. táblázat

AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK” PONTÉRTÉKÉNEK SZÁMITÁSÁHOZ FELHASZNÁLT ISMÉRVEK

“Életszínvonal” “Szociális környezet”

Lakáshelyzet    Családi állapot
Lakószobák száma        Gondozás-ápolás formája
Lakósûrûség     Munkastátusz
Rádió van-e a lakásban? Biztosítottság
Járat-e újságot?        Jövedelemforrás 
Havi jövedelem átlaga   Havi jövedelem átlaga 


“Higiénés helyzet”      “Kulturális helyzet”

Lakás padlózata Iskolai végzettség
Egy fõre jutó légtér    Rádióhallgatás 
Hálósûrûség     Könyvolvasás
Személyi higiéne        Újságolvasás
Lakáshigiéne    TV-nézés
Víznyerés módja Egészségkulturális helyzet 

1. ábra

AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK” PONTÉRTÉKEI
ÉS AZ ÁTLAGOS ÉLETKOROK
A HÁROM CSOPORTBAN 


ÁTLAGOS ÉLETKOR 
SZÛRÉSKOR: 70,00 ÉV      HALÁLKOR: 80,94 ÉV
KÜLÖNBSÉG: 10,94 ÉV 
“KÖZEPES”, 541-740 PONT

N = 996 



ÁTLAGOS ÉLETKOR ÁTLAGOS ÉLETKOR 
SZÛRÉSKOR: 71,85 ÉV     SZÛRÉSKOR: 66,68 ÉV
HALÁLKOR: 80,39 ÉV      HALÁLKOR: 80,06 ÉV
KÜLÖNBSÉG: 8,45 ÉV      KÜLÖNBSÉG: 13,38 ÉV
“ROSSZ”  540 PONT       “JÓ”  741 PONT

        N = 167 N = 232                         


2. ábra

AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK” PONTÉRTÉKEI
KORCSOPORTOK (SZÛRÉSKOR)
ÉS NEMEK SZERINT

3. ábra

AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK” PONTÉRTÉKÉNEK
ÖSSZEFÜGGÉSE A LEGMAGASABB ISKOLAI
VÉGZETTSÉGGEL

4. ábra

TÚLÉLÉSI VALÓSZÍNÛSÉGEK
NEMEK ÉS AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK”
PONTÉRTÉKEI SZERINT

5. ábra

A HYPERTONIA ÉS AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK”
ÖSSZEFÜGGÉSE


6. ábra

HALÁLOKOK ÉS AZ “ÉLETKÖRÜLMÉNYEK”
ÁTLAGOS PONTÉRTÉKEI


7. ábra

A “JÓ” ÉS A “ROSSZ” SZOCIÁLIS
KÖRNYEZETÛ FÉRFIAK TÚLÉLÉSI
VALÓSZÍNÛSÉGEI ÉS AZOK TENDENCIÁI

Elõadások 1995.