TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
SOPRON
1995.

Dr. Nikolics Károly:

Gyógyszeres vonatkozások idõs korban 


Az idõs kor számos problémája idõszerûvé vált. Amerikai és német adatok szerint 2000-re a lakosság 
negyede 65 év feletti lesz. Ausztriában fél millióra be-csülik a 75 év felettiek számát. Ezért egyre inkább 
ügyelni kell az idõsek gyógy-szeres kezelésére is. 

A szaklapokban is egyre több adatot találunk e témára nézve. Most a következõ szempontokat szeretném 
kiragadni:

1. A gyógyszeradagolás idõs korban, ennek élettani alapjai. 
2. Új gyógyszerformák elõnyei
3. Két idõskori betegség: az osteoporosis és az Alzheimer kór. 
4. Idõszerû feladatok az egészségnevelés és a gyógyszerrendelés terén. 

1. Ismeretes, az öregedõ testben különbözõ változások következnek be. Csökken a sejtek száma, 70 éves 
korban 1/5-al kevesebb, mint a felnõtt kor kialakulásakor. Csökken a testnedvek mennyisége, ami éppen a 
farmakon transzportja, higulása szempontjából fontos. A máj metabolizáló, a vese kiválasztó képessége is 
mérséklõdik. A gyomor motilitása, a bél perisztaltikája lassul. Ezek miatt változik a gyógyszer abszorpciója, 
kisebb az oldódás sebessége. 

A WHO idõsek gyószerelésére nézve a következõ szempontokat állította fel: 

- Meggondolandó, hogy kell-e egyáltalán gyógyszer? nem pótolható-e más módon, pl. diétával vagy 
fizikoterápiával? 
- Ne rendeljünk erõs mellékhatásokkal rendelkezõ szert, mivel ezek elõfordulása idõs korban 
gyakoribb.
- Az adagolás során a vese- és májfunkciót vegyük figyelembe. 
- A mellékhatások újabb tüneteket okozhatnak, ezeket külön lehetõleg ne kezeljük.
- Fix gyógyszerkombinációk ugyan elõnyösek, de akkor alkalmazzuk, ha így a beteg együttmûködése 
/complience/ jobban biztosítható.

Ide kapcsolódik egy másik irodalmi forrás néhány szempontja: 
- hidrofil gyógyszerek számára a vese csökkent funkciója a döntõ, 
- lipofil gyógyszerek esetében a máj csökkent mûködése játszik szerepet, 
- lehetõleg már jól ismert és bevált gyógyszert adjunk és általában növekvõ adagban, 
- az utasítást írásban adjuk meg, így biztosítható a beteg jó együttmûködése. 

Ezen hasznos tanácsok ellenére gyakran elõfordulnak - fõleg egyedül élõ öregek esetében 
gyógyszerszedési zavarok. Pl. megszokták a napi háromszori szedést és altatóból, hashajtóból is háromszor 
vesznek be. Vagy elfelejtik, mit vettek be. Ezen némileg segít az un. gyógyszerszedõ doboz, de ezt a 
hozzátartozó ossza be számára. 

2. A gyógyszerrendelés további szempontjai között elsõ helyen említjük az individuális rendelés 
jelentõségét. Ez egyfelõl a beteg korával, állapotával függ össze. Másrészt pszichés szempontok is 
közrejátszanak ebben. Ha ui. egy új ma-gisztrális készítményt kap, akár FoNo elõiratot, egy megszokott 
barna vagy piros drazsé után, bizalma nõ. Ismert a régi mondás: a gyógyszerbe vetett hit fél gyógyulás. 

A gyógyszertechnológia fejlõdése bizonyos fokig éppen az idõs korosztály  gyógyszerelését segíti. 
Szaporodik a retard készítmények száma. Új lehetõség pl. a transzdormális alkalmazás, ilyen a Nitromint 
tapasz. Az un. gyógyszerhordozók pedig a kívánt helyre szállítják a farmakont, így csökken az adagolás 
aránya. 

Néhány szót a geriátrikumokról. Ezen a területen a bioszervetlen kémia hozott új felismeréseket. 
Különbözõ elemek szerepe tisztázódott. Ezért a nyomelemeket és vitaminokat tartalmazó készítmények 
száma nõtt. Egyes vitaminok, mint az E vitamin szerepe is egyre jobban tisztázódik, az antioxidáns gyökök 
kutatása kap-csán. 

A tavalyi hasonló rendezvényen a természetes eredetû anyagokról fõleg a fitoterápia szerepérõl 
szóltam. Ezúttal is arra szeretnék rámutatni, hogy krónikus betegségek esetén számos elõnyt biztosít egy 
növényi kivonat vagy az a tea, amit az idõs beteg naponta megfõz magának. Ez része napi programjának. 

3. Az idõskori betegségek közül kettõt említek s ezek néhány újabb felismerésérõl számolok be:

Az osteroporosis fõleg nõknél a változás korában jelentkezik, de férfiaknál is gyakori. Fiatal korban is 
tapasztalták már. Németországban 6-8 millió emberre becsülik a csontritkulásban szenvedõk számát. A 
jelenleg alkalmazott gyógyszerek közül a Calcitonin és a magyar Osteochin. Mai általános felfogás szerint a 
prevenció segíthet elsõsorban. Korai, tartós kalcium pótlás szükséges. Mellette a kalcium felvétel kofaktora: 
a D3 vitamin a fontos. Ügyelni kell arra, hogy egyes gyógyszerek /pl. glukokortikoidok/ ne rontsák a kalcium 
abszorpciót. A kalcium adagolás legyen optimális. Túlzott dózis pl. vesekõ képzõdéshez vezethet. 

A másik betegség az Alzheimer kór, ez is széles körben jelentkezik. Az utóbbi évtizedben erõsödtek az 
agyi kutatások. E kór esetén az agyban amiloid plakkok képzõdnek. Ezekben alumíniumot találtak. Egy 
ideig az alumínium szerepének tulajdonították ezt a kórt. Ez azonban nem igazolódott be. Az oki terápiára 
sokféle kisérlet folyt. Most Amerikában olyan készítmény áll törzskönyvezés alatt, amely hosszú szénláncú 
peptidet tartalmaz. A megfelelõ agyi kamrába történõ bevitele a klinikai vizsgálatok szerint jó 
eredményeket hozott. 

4. Az egészségnevelés jelentõsége fontos. Tudatosítani kell a helyes táplálkozás, a kellõ mozgás, a 
szellemi foglalkozás: az agytorna fontosságát. Világszerte nõ az öngyógyítás jelensége. Tudnia kell a 
korosodó embernek, hogy kérje ki az orvos és a gyógyszerész tanácsát. A gyógyszer ui. esély de kockázat is 
lehet. 

Fontos, hogy a geriátria szakemberei összegyûjtsék tapasztalataikat. Az Országos Gyógyszerészeti 
Intézet ezt szívesen közzéteszi. A gyógyszeradagok idõskori módosulásait fokozottabban publikálni kell. Ez 
is segítheti a boldog öregkor hétköznapjait.

Elõadások 1995.