ISTEN KEZÉBEN

ROMÁNIAI MAGYAR KÖLTÕK ISTENES  VERSEI

     Egy olyan verseskötetet szeretnék ajánlani, mely több szempontból is egyedülálló vállalko-zásként készült az l990-es évek elején-közepén magyarországi és erdélyi alkotók közös munkájával. Számos istenes verset tartalmazó antológiát isme-rünk, melyek a magyar irodalom vagy a világ-irodalom körébõl válogatnak verseket, de olvas-hatunk egy szerzõ versei közül válogató kötetet is, az erdélyi magyar irodalom sokszínû gazdagságából válogató könyv azonban egyedülálló. Különösen tiszteletre méltó a szerkesztés során az a vállalkozás, hogy nem csupán az erdélyi irodalom ismert klasszikusai kerültek elõtérbe, hanem a nagyközön-ség elõtt gyakran ismeretlen szerzõk is helyet kaptak a kötet lapjain. Lisztóczky László szerkesztõ így ír errõl a könyv elõszavában.
     „A két évig tartó kutatás során - küszködve az ilyen jellegû munka szükségszerû korlátjaival - megszámlálhatatlan régi és újabb keletû könyvet és folyóiratot lapoztunk át. A verseket tizenkét ciklusba csoportosítottuk, arra törekedve, hogy azok önmagukban is logikus és zárt egységet alkossanak. Így nemcsak egy-egy költemény, hanem a ciklusok felépítése és egymásba fonódó rendje is szellemi izgalmat rejteget és üzenetet közvetít."
     Az idézett rész utal a ciklusok felépítésének szerkesztési elvére. A szerkesztõ itt arra a nagyon fontos tényre figyel fel, hogy azok a versek, melyek keletkezése között eltelhetett akár száz, kétszáz, vagy ötszáz év is, képesek egymás mellett, egymást is értelmezve létezni. Nem arra vállalkozik tehát ez a könyv, hogy egy idõrendi válogatás mentén teljes képet adjon egy nemzet irodalmának sajátos területi változatáról, hanem talán ennél többre: felekezettõl és korszaktól teljesen függetlenül, miként tudnak az „Isten kezében" lévõk hasonlóan gondolkodni.
     A 12 ciklus: „Válasz", „Tékozló fiú", „Kereslek", „Kegyelem", „Alázatos, könyörgõ zsoltár", „Megpróbáltatásban", „Imádkozom: legyek vidám", „Isten temploma", „Ez olyan idõ...", „Isten kezében", ‘Út a kálváriára", „Az utolsó Miatyánk" - mintha egy Istentõl függõ, Istenben bízó keresztyén ember életét mutatná, egy szerzõét, nem pedig többét.
     „A szelektálásban kizárólag az esztétikai szempontokra hallgattunk, eleve elvetettünk bármi-féle világnézeti és felekezeti elõítéletet. Ott, ahol Európában elsõként mondták ki, hogy kinek-kinek a hite és vallása az õ személyes ügye, mindez nem is történhetett volna másképp. Megszólal a kötetben a „semmi ágán" vacogó, a lét eredendõ titkaival és ellentmondásaival, a saját kételyeivel és bûneivel viaskodó ember hangja is. A versgyûjteményt min-denki kézbe veheti tehát, aki fogékony a szépség és a humánum iránt: segíteni fogja õt  az értelem kere-sésben, lelki vigaszt nyújt számára ínséges idõkben, s talán megtanítja elviselni azt is, amit pusztán a ráció erejével olykor elviselhetetlennek érez."
     Úgy tûnik, hogy ez a kötet eléri a célját, korszakok, politikai hatalmak, felekezeti viták felett álló olvasmánya lehet az „Isten kezében" lévõ embernek.