1. Azokról a Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetekrõl, amelyek nem más gazdasági kamara vagy nem valamely szakmai kamara tagjai, a kamara tagozatonként és osztályonként választási névjegyzéket köteles összeállítani és vezetni.

A választási névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A választási névjegyzék összeállításáért és vezetéséért a kamara titkára a felelõs.

2. A kamarába tagként bejelentkezett gazdálkodó szervezetekrõl a kamara tagozatonként és osztályonként tagjegyzéket köteles összeállítani és vezetni. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.

A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági viszony kezdõ idõpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggõ kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék összeállításáért és vezetéséért a kamara titkára felelõs.
 
 

3. A jelölés írásban és szóban történhet.

Az írásbeli jelölés lehetõségét a választásokat lebonyolító szakmai osztályülés elõtt legalább két hónappal biztosítani kell a jelölõlapoknak a tagok részére történõ kiküldésével.

A jelölõlapot a választásokat lebonyolító szakmai osztályülést két héttel megelõzõ idõpontig vissza kell küldeni, ezután az idõpont után írásbeli jelölés nem fogadható el.

Az írásban jelölt személyt a küldöttválasztó osztályülésre a kamara titkára meghívja, a meghívóban tájékoztatja, hogy jelöltként nyilvántartásba vették. A meghívót legalább 1o nappal a választási ülést megelõzõen kell kiküldeni.

Az írásban jelölt személynek nyilatkoznia kell, hogy a jelöltséget vállalja-e, az errõl szóló nyilatkozatot a választások napjáig a kamarához vissza kell küldenie. Amennyiben a nyilatkozatot nem küldi vissza, a küldöttválasztó osztályülésen is nyilatkozhat a jelöltség elfogadásáról. Ha nem nyilatkozik írásban és a küldöttválasztó osztályülésen sem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja.

A szóbeli jelölés csak a küldöttválasztó szakmai osztályülésen történhet. A szóban jelölt személynek is nyilatkoznia kell, hogy a jelöltséget vállalja.

4. Az egyes kamarai osztályok létszámuknak és gazdasági súlyuknak megfelelô számú küldöttgyûlési küldöttet választanak. A gazdasági súly kiszámításakor a kamarai tagok létszámát és korrigált nettó árbevételét egyenlõ arányban kell figyelembe venni.

A küldöttek osztályok szerinti megoszlása és létszáma a következõ:

A kereskedelmi tagozatban:

1. Élelmiszer-, napicikk-, közvetítõ- és nem bolti kereskedelem 3

2. Iparcikk kereskedelem 2

3. Nagykereskedelem 2

4. Turizmus 2

5. Közszolgáltatás 3

6. Szállítás, közlekedés 2

7. Gazdasági szolgáltatások, oktatás 3

8. Szórakoztató elektronikai szolgáltatás 2

Az ipari tagozatban:

1. Építô-, építôanyagipar, bányászat 3

2. Élelmiszeripar 2

3. Fa- bútor- és mûanyagipar 2

4. Gépipar, fémfeldolgozás 3

5. Textil- és ruházati ipar 3

Kézmûipari tagozatban:

1. Építõipar 3
2. Épületgépészet, elektromosipar 3
3. Vas-, fém-, mûszer és jármûipar 2
4. Személyi szolgáltatók 2
5. Fa-, üveg-, papír-, kerámia-, ruha-, textil- és bõripari 2

5. A küldöttválasztó szakmai osztályülést a kamara titkára hívja össze.A küldöttválasztó szakmai osztályülésre minden olyan kamarai tagot meg kell hivni, aki választási jogosultsággal rendelkezik. A meghivóban a kamarai tagot tájékoztatni kell a választás helyszinérõl és idejérõl.

6. A küldöttválasztó szakmai osztályülésen megjelent választókat a levezetõ elnök - a kamara titkára - számbaveszi és a választási jogosultságukat ellenõrzi, errõl az osztályülésen megjelenteket tájékoztatja. Vita esetén a választási jogosultság igazolása a kamarai tag kötelezettsége.

A levezetõ elnök jegyzõkönyvvezetõt jelöl ki, két jelenlévõ, választási jogosultsággal rendelkezõ két kamarai tagot felkér a jegyzõkönyv hitelesitésére, közli a megjelent választásra jogosultak számát, az irásban jelöltek számát, azt, hogy hányan kerültek fel a jelölõlistára, és felkéri a választókat, hogy szóban kivánnak-e jelölni.

A levezetõ elnök nyilt szavazást rendelhet el:

a./ azonos számú irásbeli jelölés esetén, hogy a jelölt felkerüljön-e a jelölõlistára,

b./ szóbeli jelölés esetén, hogy a jelölt megkapja-e a választók 1/3-ának támogatását,

c./ a jelölõlistán szereplõ személyek küldöttként való megválasztására.

Ha pontosan annyian vannak a jelölõlistán, mint ahány küldött választható, a lista azonnal és egyben is megszavazható.

Ha több jelölt van a jelölõlistán, mint szakmai osztály kvótája régiónként, a levezetõ elnök a legtöbb irásbeli jelölést kapott jelölt személyét bocsátja elõször szavazásra, ezt követõen a sorrendben kevesebb jelölést kapott jelölteket, majd - a támogató szavazatok csökkenõ sorrendjében - a szóban jelölteket bocsátja szavazásra.

Szavazategyenlõség esetén a szavazást az egyenlõ szavazatot kapott személyekre vonatkozóan meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlõség esetén még egy szavazást kell lebonyolitani, ha ez sem hoz különbséget a jelöltek között, sorsolással kell dönteni. A sorsolás módját a levezetõ elnök határozza meg.

A választásra jogosultak nyiltan, kéz vagy szavazólap felemelésével adják le a szavazatukat, amelyet a levezetõ elnök és a segitõi számolnak össze.

7. A legtöbb szavazatot kapott, és a szakmai osztály kvótájába még beférõ jelölt lesz a megválasztott osztályküldött, aki a szakmai osztályt a küldöttgyûlésen képviseli
 
 

8. A megválasztott küldöttgyûlési küldött részére a küldöttgyûlés idõpontja elõtt legalább 15 nappal kézbesiteni kell a küldöttgyûlés meghivóját, és jelölõ lapot, amelyen a küldött az elnök, az alelnökök és a bizottságok tagjainak személyére tehet javaslatot. A meghivóban a küldöttet tájékoztatni kell a küldöttgyûlés helyérõl és idejérõl.

Amennyiben a küldött megválasztása és a küldöttgyûlés idõpontja között nincs 15 nap, a küldött részére a meghivót és a jelölõ lapot a küldöttválasztó osztályülésen kell átadni.

9. A jelölés irásban és szóban történhet. A küldött a jelölõ lapon tehet javaslatot az elnök, az alelnökök és a bizottsági tagok személyére, a jelölõ lapot legkésõbb a küldöttgyûlést megelõzõen 5 nappal el kell juttatnia a Jelölõ Bizottsághoz.

A Jelölõ Bizottság a küldöttgyûlési küldöttek megválasztása után irásban tesz javaslatot az elnök, az alelnökök, a bizottsági tagok személyére. Egy tisztségre több személyt is jelölhet.

A Jelölõ Bizottság a saját jelöltjeit és a küldöttek által irásban jelölteket haladéktalanul meghivja a küldöttgyûlésre, ha ezt a személyt egyébként nem választották meg küldöttgyûlési küldöttnek. A jelölttel közli, hogy milyen tisztségre jelölték, és felkéri annak visszajelzésére, hogy a jelöltséget vállalja-e. A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a jelöltséget vállalja-e, az errõl szóló nyilatkozatot a választások napjáig a Jelölõ Bizottság részére vissza kell küldenie.

Ha a nyilatkozatot nem küldi vissza, a küldöttgyûlésen még szóban nyilatkozhat a jelöltség elfogadásáról.

Ha nem nyilatkozik irásban és a küldöttgyûlésen szóban, úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja.

10. A szóbeli jelölés csak a küldöttgyûlésen történhet, és ez a jog csak a küldöttet illeti meg.

Jelölt az lehet, és a jelölõlistára az kerülhet, aki

a./ választható,

b./ a jelöltséget vállalja,

c./ a küldöttek legalább felének a támogatását elnyerte
 
 

11. A kamara tisztújitó küldöttgyûlését a kamara elnöke hivja össze.

12. A tisztújitó küldöttgyûlésen megjelent küldöttek meghivóját, választási jogosultságát a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedõ Bizottság a küldöttgyûlés megnyitása elõtt ellenõrzi, errõl jelentést tesz a küldöttgyûlés késõbb megválasztandó levezetõ elnökének.

13. A tisztújitó küldöttgyûlést a kamara elnöke nyitja meg, egyben javaslatot tesz a levezetõ elnök személyére.

A küldöttek egyszerû szótöbbséggel megválasztják a tisztújitó küldöttgyûlés levezetõ elnökét.

Ha a levezetõ elnököt tisztségviselõnek, bizottsági tagnak vagy országos küldöttnek jelölik, a javaslatára más levezetõ elnököt kell választani.

14. A levezetõ elnök jegyzõkönyvvezetõt jelöl ki, két jelenlévõ küldöttet felkér a jegyzõkönyv hitelesitésére, közli a választásra jogosultak számát, felkéri a Jelölõ Bizottság elnökét, hogy ismertesse a jelölõ bizottság jelöltjeit, az irásban beérkezett jelöléseket, majd felkéri a küldötteket, hogy szóban kivánnak-e jelölni.

Az elnök, a levezetõ elnök nyilt szavazást rendel el:

a./ a levezetõ elnök megválasztása során

b./ a jelenlévõ jelöltek támogatottsága eléri-e az 5o %-ot

c./ a jelölõlistára került jelöltek tisztségviselõként, bizottsági tagként, országos kamarai

küldöttként való megválasztása során.

15. Ha pontosan annyian kerültek fel a jelölõlistára, mint a megválasztható tisztségviselõk, bizottsági tagok, országos küldöttek száma, a lista azonnal és egyben is megszavazható.

Ha több jelölt van a jelölõlistán, mint a megválasztható tisztségviselõk, bizottsági tagok, országos küldöttek száma, a levezetõ elnök elõször a Jelölõ Bizottság jelöltjét /jelöltjeit/, majd a legtöbb írásbeli jelölést kapott jelölt személyét szavazásra bocsátja. Ezt követõen sorrendben a kevesebb jelölést kapott jelölteket, majd a szóban jelölteket - a támogató szavazatok csökkenõ sorrendjében.

Szavazategyenlõség esetén a szavazást az egyenlõ szavazatot kapott személyekre vonatkozóan meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlõség esetén még egy szavazást kell lebonyolítani, ha ez sem hoz különbséget a jelöltek között, sorsolással kell dönteni. A sorsolás módját a levezetõ elnök határozza meg.

A küldöttek nyíltan, kéz vagy szavazólap felemelésével adják le a szavazatukat, amelyet a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedõ Bizottság tagjai és a segítõik számolnak össze.

Elõször a kamara elnökét kell megválasztani, majd sorrendben az általános alelnököt, a tagozat által választott alelnököket (3 fõ), az elnökségi tagokat (4 fõ), az ellenõrzõ bizottságot /3 fõ/, etikai bizottságot /5 fõ/, az országos kamara küldötteit /6 fõ/ választják meg.

A tagozat által választott alelnökök választásában kizárólag a tagozathoz tartozó küldöttek vehetnek részt. Ebben az esetben a levezetõ elnök felfüggeszt a küldöttgyûlés menetét, a tagozatok küldöttei három különbözõ helyszínen bonyolítják le a választást, az ülésüket a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság 1 – 1 képviselõje vezeti.

A legtöbb szavazatot kapott jelölt/ek/ lesz/nek/ a tisztségviselõ/k/, illetve bizottsági tagok és országos küldöttek.

A levezetõ elnök - a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedõ Bizottság jelentése alapján - ismerteti a választás végeredményét.

16. A küldöttgyülésrõl jegyzõkönyvet kell késziteni, amelyet a régi elnök, az ülés levezetõ elnöke/i/, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedõ Bizottság elnöke, a megválasztott elnök, a jegyzõkönyvvezetõ és a hitelesitõk irnak alá.
 
 

17. megyei kamara tagja a választási szabályzat megsértése miatt panasszal élhet. A panaszt a kamara elnökségéhez kell benyújtani, a sérelmet követõ 15 napon belül.

A kamara elnöksége panaszt - a kézhezvételétõl számitott - 3o napon belül birálja el, határozatáról a panasztevõt értesiti.
 
 

18. A választások idõrendjét és helyszineit, a jelölõlapokat és a választások eredményét a Kisalföld cimû újságban is közzé kell tenni.
 
 

19. A küldöttek, a testületi szervek tagjai, a kamara elnöke és a többi választott tisztségviselôi legfeljebb négy évi idõtartamra választhatók meg és ugyanabba a tisztségbe egy alkalommal újraválaszthatók.

20. Küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének /alelnökének/ az választható, aki

• nagykorú,
• magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát. Az elnökké választás feltétele a magyar állampolgárság.
• tagja a kamarának vagy tagja /részvényese/, vezetô tisztségviselôje, illetôleg alkalmazottja olyan gazdálkodó szervezetnek, amely a kamarának tagja.
• a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett
• más gazdasági érdekképviseleti szervezetnél tisztséget nem tölt be

- a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,

- a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt áll,

• szabadságvesztés büntetését tölti,
• büntetô eljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll

22.. Nem viselhet tisztséget a kamarában, aki

- küldöttnek, testületi szerv tagjának nem választható,

- Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel,

• közszolgálati jogviszonyban áll,

23. A küldött, a testületi szervek tagja, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselõje az õt megválasztó szerv által visszahívható. A visszahívásra - az érintettet megválasztó szerv írásbeli, indokolt határozata útján akkor van lehetôség, ha a választott tisztségviselô

- feladatának ellátása során nem megfelelôen járt el, s az neki felróható

• reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségérôl ennek ellenére nem mondott le.