37. A kamara legfôbb szerve a tagjai által választott küldöttekbôl álló küldöttgyûlés.

A kamara küldötteinek száma a küldöttgyülésen jelenleg 47 fô.

38. A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

- a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása,

- a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról szóló döntés,

- a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenôrzô és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

- a más kamarával való egyesülésrôl, illetve a szétválásról szóló döntés,

- a küldöttek megválasztása az országos kamara küldöttgyûlésére,

39. A küldöttgyûlés hatáskörébe tartozik még: az elnök, az ellenôrzô bizottsági elnök, az etikai bizottsági elnök éves beszámolójának értékelése és elfogadása,

A küldöttgyûlés a kamara éves költségvetésérôl és beszámolójáról (mérlegrôl) csak az ellenôrzô bizottság véleményének ismeretében dönthet.

40. A küldöttgyûlést szükség szerint, de legalább évente két alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.

41. A küldöttgyûlés elôkészítése során az elnökség meghatározza a küldöttgyûlés

- helyét és idôpontját,

- napirendi pontjait, az egyes elôterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes

megjelölésével,

- közzétételi módját,

- meghívójának szövegét,

- forgatókönyvét,

- a meghívandó személyek körét.

42. A küldöttgyûlést a kamara elnöke, illetve az elnök megbízásából a kamara titkára hívja össze.

A küldöttgyûlési meghívónak tartalmaznia kell:

a) a küldöttgyûlés megtartásának helyét és idejét,

b) a küldöttgyûlés napirendi pontjait, az egyes elôterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának tételes megjelölésével,

c) a felhívást arra vonatkozóan, hogy az osztályok küldötteiket - a küldötti minôség igazolása céljából - írásbeli meghatalmazással lássák el,

d) a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeire (pl. a megismételt, a jelenlévôk számától függetlenül határozatképes küldöttgyûlés lehetôségére, ennek helyére, idôpontjára és az eredetivel azonos napirendjére) vonatkozó figyelmeztetést.

43. A küldöttgyûlés munkáját segítô - technikai - bizottságok

a) Jelölô Bizottság

Összeállítja és elnöke útján - indokolás mellett - elôterjeszti a hivatalos jelölô listát, a küldöttgyûlésen - a szóbeli jelölés során elfogadott - esetleges módosulásokat a listán átvezeti.

b) Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság

Ellenôrzi, megállapítja és legitimálja a jelenlévô küldöttek számát és személyét, ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és beszámol a küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

A Mandátumvizsgáló és Szavazatszedõ Bizottság 3 tagú, tagjait a küldöttek közül a választást megelõzõ küldöttgyûlésen kell megválasztani. A bizottság megbízatása az egész választási ciklusra érvényes.

A bizottságok saját tagjaik közül – egyszerû szótöbbséggel - elnököt választanak.

44. A küldöttgyûlés lefolyása

A küldöttgyûlést a kamara elnöke vezeti.A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése elôtt a küldöttek napirend elôtti hozzászólásra jelentkezhetnek.

A küldöttgyûlés napirendi pontjaihoz tartozó kérdésekben a küldöttek szavazati joggal, az egyéb meghívottak tanácskozási joggal foglalhatnak állást. A vita lezárását indokolt esetben az elnök mellett bármely küldött is indítványozhatja. E javaslatról a küldöttgyûlés egyszerû szótôbbséggel dônt.

Szavazategyenlôség esetén a kamara elnökének szavazata dönt, abban az esetben, ha az elnök egyben küldött is.

45. A küldöttgyûlésrôl olyan jegyzôkönyvet kell felvenni, amelybôl egyértelmûen kitûnik

- a küldöttgyûlés helye, ideje,

- levezetô elnökének személye,

- napirendi pontjai,

- határozatképessége,

- határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt)

A jegyzôkönyvet a küldöttgyûlés által megválasztott kettõ jegyzôkönyv hitelesítô hitelesíti.

A jegyzôkönyv elkészítésérôl és eredeti példányának irattározásáról a kamara titkára gondoskodik.

Az elkészült jegyzôkönyv hiteles példányát a küldöttgyûlést követô 15 napon belül meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó gazdsági miniszternek. A vonatkozó határozatot tartalmazó hiteles jegyzôkönyvi kivonatot igényelhet minden olyan érdekelt, akire nézve a küldöttgyûlés határozata rendelkezést tartalmaz.

A jegyzôkönyvbe a kamara tagjai, tisztségviselôi, meghatalmazottai és ügyintézô szervezetének dolgozói szabadon betekinthetnek.

46. A küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyûlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyûlés az eredeti napirendben szereplô ügyekben a jelenlévô küldöttek számától függetlenül határozatképes. A megismételt küldöttgyülés kezdete és az eredeti meghívóban feltüntetett kezdési idôpont között legalább egy órának el kell telnie.

47. A küldöttgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.

A küldöttek legalább kétharmados többségével hozott határozata szükséges

• az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megalkotása és módosítása,
• a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve a szétválásához
• a tagozati autonómiát érintõ döntésekhez

49. A küldöttgyûlés 9 tagú elnökséget választ. Az elnökségnek a kamara elnöke, általános alelnöke, a tagozatok által választott alelnökök (3) és az elnökségi tagok (4) a tagjai. Az elnökség tagjának megbízatása megválasztásuk után 4 évre szól. Az elnökség a kamara mûkôdését a küldöttgyûlések közötti idôszakokban irányító testületi szerv.

50. A kamara elnökségébe a kisvállalkozások, a közepes méretû vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretõ vállalkozások kamara illetékességi területén székhellyel rendelkezõ megyei, illetve az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei egy – egy fõt delegálnak.

Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának.

Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.

51. Az elnökség feladata

• a kamara mûködésének irányítása a küldöttgyûlések közötti idôszakban, a küldöttgyûlés határozatainak megfelelôen,
• a köztestületi, szolgáltatási és non-profit gazdálkodási feladatok ellátásának koordinálása, elvi irányítása és felügyelete,
• társaság alapítása, alapítvány létrehozása, e szervezetekhez történõ csatlakozás, e szervezetekben a tulajdonosi jogok gyakorlása,
• a küldöttgyûlés elõkészítése során a küldöttgyûlés helyének, idõpontjának, napirendi pontjainak, az egyes elõterjesztések írásbeli vagy szóbeli voltának, közzétételi módjának, a meghívó szövegének és esetleges forgatókönyvének, valamint a meghívandó személyek körének meghatározása,
• állandó vagy eseti elnökségi munkabizottság létrehozása, személyi összetételük meghatározása, mûködésük koordinálása, munkamegosztásuk rendjének meghatározása,
• vizsgabizottsági elnökök delegálása,
• klub létrehozásának engedélyezése,
• döntés a kamara nemzetközi szervezeti tagságáról, külföldi kamarai képviselet létesítésérõl,
• döntés a kamarai tag kizárásáról,
• gyakorolja a titkár feletti munkáltatói jogokat a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint a munkaszerzôdés módosítása tekintetében,
• a kamarai tagok megjutalmazása, kamarai címek adományozása.

Az elnökség két közgyûlés között meghoz minden olyan döntést, amely amelyet a törvény és az alapszabály nem utal a küldöttgyûlés vagy más szervezet kizárólagos hatáskörébe.

A kamara titkárát az elnökségi ülések állandó meghívotti jogállása illeti meg. Az elnökségi ülésre az elnökség tagjain kívül szükség esetén meg kell hívni az ellenôrzô bizottság, illetve az etikai bizottság elnökét is. Az elnökség ülésein az állandó és eseti meghívottakat tanácskozási jog illeti meg.

53. Az elnökség ülésein a kamara elnöke elnököl. Az elnökség a döntéseit egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, azzal, hogy a küldöttgyûlés által választott elnökség tagjait egy - egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlôség esetén a kamara elnökének szavazata dönt.

Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkezõ tagjainak legalább fele jelen van.

54. Az elnökség tevékenységérôl a küldöttgyûlés irányában az elnököt évenkénti beszámolási kötelezettség terheli.

55. Az elnökségi tag feladatát társadalmi megbízatásként látja el, a teendôi ellátása körében felmerült tényleges kiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére.

56. Az elnökségi ülésrôl olyan jegyzõkönyvet kell felvenni, amelybôl egyértelmûen kitûnik

- az elnökségi ülés helye, ideje,

- napirendi pontjai,

- határozatképessége,

- határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei.

A jegyzõkönyv elkészítésérôl és eredeti példányának irattározásáról a kamara titkára gondoskodik.

A jegyzõkönyvbe az elnökség tagjai és állandó meghívottai, valamint a kamara tisztségviselôi szabadon betekinthetnek.
 
 

57. A kamarára háruló feladatok eredményes megoldása, egyeztetett álláspont kialakítása és hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében az elnökség munkabizottságokat alakíthat. E bizottságok mûködésüknek az adott feladathoz illeszkedô szabályait - az elnökség utólagos jóváhagyásával - maguk határozzák meg.

58. Az elnökségi munkabizottságok mûködését az elnökség koordinálja.

59. Az elnökségi munkabizottság ülésének összehívásáról a munkabizottságot vezetô elnökségi tag gondoskodik, a munkabizottság szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. Az elnökségi munkabizottságot akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség vagy az elnökségi munkabizottság bármely tagja - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza.

60. Az elnökségi munkabizottságokat a kamara elnökségének egyik tagja vezeti. Az elnökségi munkabizottságnak hivatalból tagja a munkabizottság profilja szerinti kamarai osztály vezetôje.

A kamara titkárát az elnökségi munkabizottságok ülésein az állandó meghívott jogállása illeti meg. Az elnökségi munkabizottság ülésein az állandó és eseti meghívottakat tanácskozási jog illeti meg.

61. Az elnökségi munkabizottság a döntéseit egyszerû szótöbbséggel, általában nyílt szavazással, az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza. Az elnökségi munkabizottság ülésén minden munkabizottsági tagot egy szavazati jog illet meg. Szavazategyenlôség esetén az elnökségi munkabizottságot vezetô elnökségi tag szavazata dönt.

Az elnökségi munkabizottság akkor határozatképes, ha az ülésén a tagjainak legalább fele jelen van.

62. Az elnökségi munkabizottsági ülésrôl olyan jegyzôkönyvet kell felvenni, amelybôl

- az elnökségi munkabizottsági ülés helye, ideje,

- napirendi pontjai,

- határozatképessége,

- határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint

az egyéb elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelmûen kitûnnek.

A jegyzôkönyv elkészítésérôl és eredeti példányának irattározásáról a munkabizottság vezetõje a bizottság munkáját segítõ kamarai munkatársak útján gondoskodik.

A jegyzôkönyvbe az elnökségi munkabizottság tagjai és állandó meghívottai, valamint a kamara tisztségviselôi szabadon betekinthetnek.

63. A munkabizottságok feladatköre:

• kialakítják a profiljuk részletes tartalmi meghatározását, feltárják az egyes kamarai osztályokkal, szekciókkal és a más elnökségi munkabizottságokkal való kapcsolódásaik mibenlétét és célszerû módozatait,
• elkészítik - és jóváhagyásra az elnökség elé terjesztik - éves munkatervüket,
• kapcsolatot tartanak és együttmûködnek a kamara önkormányzati (kamarai osztály, klub) és testületi szerveivel, tisztségviselôivel, a funkcionálisan kapcsolódó más elnökségi munkabizottságokkal, a kamarai ügyintézô szervezettel, más területi kamarák szakirányú bizottságaival, az országos kamarával, az érdekképviseleti szervezetekkel, a települési önkormányzattal és más illetékes szervekkel a profiljuk területén jelentkezô kérdések szakszerû, hatékony megoldása érdekében,
• közremûködnek a küldöttgyûlés határozatainak, továbbá a kamara köztestületi mûködési tervének és non-profit gazdálkodási tervének elôkészítésében és végrehajtásában.

64. A küldöttgyûlés három tagú ellenôrzô bizottságot választ. Az ellenôrzô bizottság testületi szerv.

65. Nem választható az ellenôrzô bizottság tagjának

- aki tagja az elnökségnek,

- a kamara titkára,

- a kamara ügyintézô szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy tartós megbízási viszonyban álló személy,

- a fentiekben említettek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont) és élettársa.

66. Az ellenôrzô bizottság tagjául - a kamarával munkaviszonyban vagy tartós megbízási viszonyban álló személyen kívül - bármely, megfelelô szakértelemmel rendelkezô személy megválasztható.

67. Az ellenôrzô bizottság tagjai saját soraikból választanak elnököt. Megbízatásuk négy évre szól, és egy alkalommal újraválaszthatók.

Az ellenôrzô bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket éves munkaterv alapján, társadalmi megbízatásként látják el.

68. Az ellenôrzô bizottság feladatkörében

- folyamatosan vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása, megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak és a gazdálkodási célszerûség követelményeinek;

- a kamara gazdálkodását ésszerû idôközönként, de legalább évenként, továbbá minden indokolt esetben független könyvvizsgálóval megvizsgáltatja;

- a küldöttgyûlés elé terjesztését megelôzôen megvizsgálja és állásfoglalásával látja el

a/ a kamara alapszabályát és szervezeti mûködési szabályzatát, ideértve ezek módosításait is,

b/ a kamara éves költségvetését,

c/ a kamara éves pénzügyi beszámolóját /mérlegét/,

d/ a kamara más területi kamarával történô egyesülését, illetve szétválását célzó elôterjesztést;

- egyeztetést végez és állást foglal a kamara testületi szervei által hozott határozatok elleni bejelentések ügyében,

- tevékenységérôl - elnöke útján - beszámol a küldöttgyûlésnek.

- javaslatot tesz a tag kizárására, a tagdíjfizetés elmulasztása esetén.

69. Az ellenôrzô bizottság a kamara tisztségviselôitôl és ügyintézô szervezetétôl - a kamara titkár útján /szolgálati út/ - minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

70. Az ellenôrzô bizottságot tevékenységérôl kizárólag a küldöttgyûlés irányában terheli - az ellenôrzô bizottság elnöke által teljesítendô - beszámolási kötelezettség.

71. A küldöttgyûlés a kamara éves költségvetésérôl és az éves beszámolóról /mérlegrôl/ csak az ellenôrzô bizottság véleményének ismeretében dönthet.

72. Az ellenôrzô bizottság intézkedései:

- felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak,

- ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, az ellenôrzô bizottság kezdeményezi a küldöttgyûlés összehívását,

- ha az elnök a küldöttgyûlés összehívását elmulasztja, úgy a küldöttgyûlést az ellenôrzô bizottság elnöke maga hívja össze, a küldöttgyûlés összehívására egyébként irányadó szabályok megfelelô alkalmazásával.

Az ellenôrzô bizottságok a kamarai ügyekben - a fentieken túlmenô - operatív intézkedési jog nem illeti meg.

73. Az ellenôrzô bizottság elnöke az ellenôrzô bizottság irányítását ellátó, a bizottság tagjai által saját soraikból - egyszerû szótöbbséggel - megválasztott tisztségviselô. Az ellenôrzô bizottság elnökének megbízatása négy évre szól, egy alkalommal újraválasztható.

Az ellenôrzô bizottság elnökét a bizottság tevékenységérôl a küldöttgyûlés irányában beszámolási kötelezettség terheli.

Az ellenôrzô bizottság elnöke feladatát társadalmi megbízatásként látja el; a tisztsége ellátása körében felmerült tényleges kiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére.

Az ellenôrzô bizottság elnöke kizárólagos jogkörében

- irányítja az ellenôrzô bizottság munkáját,

- beszámol a küldöttgyûlésnek az ellenôrzô bizottság tevékenységérôl,

- a kamarai törvény 43. §-ának /3/ bekezdése szerinti esetben összehívja a küldöttgyûlést,

- a tanácskozási joggal rendelkezô eseti meghívott jogállása illeti meg az elnökség és az elnökségi munkabizottság ülésein.
 
 

74. A küldöttgyûlés öt tagú etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság testületi szerv, tagjai saját soraikból választják meg a bizottság elnökét. Megbízatásuk négy évre szól, egy alkalommal újraválaszhatók.

A kamara az etikai bizottság útján látja el - az etikai szabályok megállapítása (az országos kamarák hatásköre) kivételével a kamarai feladatok közül a kamarai törvény 1o. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott teendôket. A kamara tisztségviselôi az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közremûködnek.

75. Az etikai bizottság javasolja a kamarai tag kizárását, ha kamarai tag – a tagdíjfizetési kötelezettségén kívül – más kamarai kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette.

76. Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében ellátja a kamara képviseletét. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

77. Az etikai bizottság tagjai feladataik ellátása körében nem utasíthatók. Tevékenységüket a kamara etikai jogkörében felmerülô ügyek függvényében teljesített intézkedési körben, társadalmi megbízatásként látják el.

Az etikai bizottság intézkedései

- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott Etikai Kódex / a továbbiakban: Etikai Kódex/ és a saját etikai eljárási szabályzata alapján lefolytatja és elbírálja az ügykörében felmerülô - egyfokú - etikai vitákat, ennek keretében - az érdekeltek közös kérelmére - egyeztetést és egyezségkötést kísérel meg,

- figyelemmel kíséri az Etikai Kódex szabályainak, valamint a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését,

- az Etikai Kódex rendelkezéseinek megsértése esetén a kamara tagját határozatban figyelmezteti és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,

- a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütközô magatartás esetén szükség szerint kezdeményezi a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét,

- figyelemmel kíséri az iparjogvédelmi és a szerzôi jogok érvényesülését, a kamara tagjait e jogok megsértése esetén határozatban figyelmezteti, és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,

- határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, s ezáltal a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértô vagy veszélyeztetô kamarai tagokat, és - az Etikai Kódexben, illetve a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza,

- ha a kamarai tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintô vagy jelentôs nagyságú hátrányt is okoz, szükség szerint pert indít a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt.

Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott határozatokra vonatkozóan alkalmazni kell a kamarai törvénynek a jogsértô határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit.

Az etikai bizottság által a feladatkörében hozott intézkedései egyrészt

- nem érintik az ugyazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek és bíróságok feladat-, illetve hatáskörét, másrészt

- nem elôfeltételei az ugyazon ügyekben jogszabály alapján eljáró államigazgatási szervek, illetve bíróságok elôtti eljárás megindításának.

Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerôs határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, az etikai bizottság - a kamarai tag figyelmeztetése helyett vagy mellett - a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát szükség szerint, a saját etikai eljárási szabályzatában meghatározott módon, a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza.

78. Az etikai bizottság- hatékonyabb tevékenysége érdekében - szükség szerint közremûködést kérhet a kamara tisztségviselôitôl.

Az etikai bizottságot tevékenységérôl kizárólag a küldöttgyûlés irányában terheli - az etikai bizottság elnöke által teljesítendô - beszámolási kötelezettség.

79. Az etikai bizottság elnöke az etikai bizottság mûködésének irányítását ellátó, a bizottság tagjai által saját soraikból - egyszerû szótöbbséggel - megválasztott tisztségviselô. Megbízatása négy évre szól, egy alkalommal újraválasztható.

Az etikai bizottság elnökét a bizottság tevékenységérôl a küldöttgyûlés irányában beszámolási kötelezettség terheli.

Az etikai bizottság elnöke feladatát társadalmi megbízatásként látja el; a tisztsége ellátása körében felmerült tényleges kiadásai erejéig költségtérítés illeti meg a kamara költségvetése terhére.

Az etikai bizottság elnökének kizárólagos jogköre

- irányítja az etikai bizottság munkáját,

- beszámol a küldöttgyûlésnek az etikai bizottság tevékenységérôl,

- ellátja a kamara képviseletét a bizottság feladatkörének önálló, a nyilvánossághoz szorosan kapcsolódó részében; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja .

- a tanácskozási joggal rendelkezô eseti meghívott jogállása illeti meg az elnökség és az elnökségi munkabizottság ülésein.

80. Az etikai bizottságra irányadó egyéb szabályok

Az etikai bizottságra egyebekben a kamarai törvény és az alapszabály megfelelô rendelkezései irányadók azzal, hogy az etikai bizottság - Etikai Kódex rendelkezéseinek keretei között-

megalkothatja saját etikai eljárási szabályzatát, amely a küldöttgyûlés utólagos jóváhagyásával - az etikai bizottság általi elfogadása napjára visszaható hatállyal - lép életbe.
 
 

81. A kamarán belül az alábbi tagozatok alakulnak:

1. Kereskedelmi
2. Ipari
3. Kézmûipari

82. A tagozati elnökség

A tagozatot elnökség irányítja, amelynek vezetõje a tagozat elnöke, tagjai a tagozatban mûködõ osztályok elnökei.

A tagozati elnökség feladata:

• a tagozat mûködésének irányítása
• a kamara küldöttgyûlési és elnökségi határozatainak végrehajtása a tagozatban

83. A tagozat vezetõje a tagozat által választott alelnök, aki a tagozat vezetése és képviselete során a tagozati elnök címet használhatja.

A tagozati elnök feladata:

• a tagozat tevékenységének irányítása, a tagozati autonómia fenntartása és biztosítása mellett
• részvétel a kamara elnökségének munkájában, ott a tagozat érdekeinek képviselete
• részvétel a kamara feladatainak megvalósításában.

Személyét a megyei kamara ügyintézõ apparátusából meghatározatlan idõre – tagozat A kamarai tagozat és választott testületei, vezetõi tevékenységét a tagozati titkár segíti.

elnökének egyetértésével - a kamara titkára jelöli ki.

Feladatkörébe tartozik:

- a választott testületek ülései meghívójának elkészítése és annak a címzettekhez

való eljuttatása

- szükség szerint a testületi ülések írásos elõterjesztésében való közremûködés

- a testületi ülésrõl jegyzõkönyv felvétele, melynek tartalmaznia kell a jelenlevõket,

az ülés helyét idejét, a napirendeket és a hozott határozatokat. A jegyzõkönyveket

az ülést követõen 3 napon belül kell elkészíteni. A jegyzõkönyvet az elnök és egy

választott testületi tag hitelesíti, amelyet a tagozati titkár küld meg a választott

testületek tagjainak.

- a választott testületek iratanyagainak kezelése, irattározása.

-az apparátusi szolgáltatási és egyéb feladatok ellátásán túl folyamatosan segíti a

tagozat munkáját.

E feladatainak ellátásában a tagozati elnökkel koordinál.
 
 

85. A kamarai osztály a kamara önkormányzati mûködésének szervezeti formája.

A kamarában az alábbi kamarai osztályok alakulnak:

A kereskedelmi tagozatban:

1. Élelmiszer, napicikk-, közvetítõ- és nem bolti kereskedelem

2. Iparcikk kereskedelem

3. Nagykereskedelem

4. Turizmus

5. Közszolgáltatás

6. Szállítás, közlekedés

7. Gazdasági szolgáltatások, oktatás

8. Szórakoztató elektronikai szolgáltatás.

Az ipari tagozatban:

1. Építõ-, épitõanyagipar, bányászat

2. Élelmiszeripar

3. Fa-, bútor- és mûanyagipar

4. Gépipar, fémfeldolgozás

5. Textil- és ruházati ipar

A kézmûipari tagozatban:

1. Építõipar
2. Épületgépészet, elektromosipar
3. Vas-, fém-, mûszeripar, jármûipar
4. Személyi szolgáltatók
5. Fa-, üveg-, papír-, kerámia-, ruha-, textil-, bõripar
6. Élelmiszeripari, egyéb ipar

A kamara minden tagját és minden olyan gazdálkodó szervezetet, amelynek megalakulásáról a cégbíróság vagy a körzetközponti jegyzõ értesítette, besorolja valamely osztályba.

Az osztályba sorolás végrehajtása a kamara titkárának feladata. Az osztályba sorolás a cégjegyzékben vagy a vállalkozói igazolványban megjelölt fõtevékenység szerint történik. Az osztályba sorolásról a kamarai tagot értesíteni kell.

A tag a kamarai osztályba sorolásáról való tudomásszerzésétôl számított hatvan napon belül írásban kérheti a besorolásának megváltoztatását. A kérelemrôl a kamara elnöksége határozattal dönt.

87. A kamarai osztály rendeltetése kettôs:

a) egyrészt a tagok közvetlen részvételének tanácskozó és egyeztetô fórumaként,

b) másrészt küldöttválasztási csoportként szolgál.

ad a) Közvetlen részvételi funkció: a kamarai osztály szükség szerint ülésezik.

Az ülés összehívásáról az osztályelnök gondoskodik. A kamarai osztályt akkor is össze kell hívni, ha ezt az osztály tagjainak legalább egyötöde írásban kéri.

b) A kamarai osztályt a küldöttválasztás céljából, majd azt követôen évente legalább egyszer ülésezik. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha ezt az osztály tagjainak legalább egyötöde írásban kéri.

A választást célzó osztályülést a kamara elnöke vagy megbízásából a kamara titkára, az egyéb üléseket az osztályelnök a tárgysorozat megjelölésével hívja össze. A küldöttek az ülésen saját soraikból levezetô elnököt választanak, a küldöttválasztást célzó ülést a kamara titkára vezeti le.

88. A küldötteket az ülésen az osztály irányában beszámolási kötelezettség terheli. A kamarai osztály jogosult a küldöttnek a küldöttgyûlésen való részvételével kapcsolatos kötelezô határozat meghozatalára.

89. A kamarai osztályban az osztály valamennyi tagját egy-egy szavazat illet meg. A kamarai osztály határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlôség esetén az ülés levezetô elnökének szavazata dönt, amennyiben szavazati joggal rendelkezik.

90. A kamarai osztály mint a kamarai tagok legfõbb szakmai képviseleti önkormányzati szervezete

- részt vesz az adott gazdasági ágazat legfontosabb regionális gazdaságpolitikai céljainak kijelölésében.

- meghatározza a szakmai ágazat, gazdaságának regionális fejlesztésével, üzleti forgalmának biztonságával, általános érdekeinek érvényesítésével, gazdasági tevékenységéhez kötödõ közigazgatási teendõkkel kapcsolatos stratégiai és operativ kamarai feladatokat

- meghatározza a saját éves munkaprogramját, az osztály elnöksége feladatait , jóváhagyja az utóbbi munkatervét, megbízza az osztály által megválasztott megyei küldötteket, hogy a városi kamara küldöttgyûlésében képviseljék az ágazat érdekeit, kérjenek segítséget az ágazat elõtt álló feladatok megvalósításához és ezekkel összefüggésben javaslatot, indítványt tegyenek

- felkéréssel, indítvánnyal fordulhat a városi kamara elnökségéhez és annak közremûködését kérheti az ágazat gazdasági közössége érdekei érvényesülésében

- az országos kamara megfelelõ szakmai kollégiumába, tagozatába képviselõt delegálhat, amennyiben a kamara elnöksége ezzel a jogával nem élt

- együttmûködik az illetékes szakmai bizottságokkal, kollégiumokkal

- dönt a szakmai osztály rendelkezésére bocsátott költségvetési elõirányzat felhasználásának elveirõl, kereteirõl, az azzal való gazdálkodást az osztályelnökség hatáskörébe utalja.

Az éves költségkeret a következõ célokra használható fel:

• az osztály rendezvényeinek megszervezésére,
• a szakmai osztály tagjainak szakmai kirándulására /kiállítás, vásár meglátogatása/,
• a szakmai osztály reprezentációs költségeire,

Ellenõrzési jogkörével élve évente egy alkalommal az osztály elnökségét, illetve a városi küldöttgyûlésbe megválasztott küldötteket beszámoltatja.

Beszámolási kötelezettsége az osztály tagjai felé választási ciklusonként a küldöttválasztó osztályértekezlet alkalmával van. Ennek során a ciklus idõszakára vonatkozóan értékeli az ágazati gazdaságpolitikai céloknak , valamint az azokat szolgáló kamarai feladatoknak a megvalósítását.

A jogkörébe tartozó feladatok végrehajtásának elõsegítésére, a kamarai osztályt operatív teendõket ellátó elnökség vezeti.
 
 

91. A szakmai osztály munkáját az osztályelnökség irányítja, amelynek tagjait az osztály választja. Az osztályelnökség tajainak száma minimum kettõ fõ: az osztályelnök és az osztályelnökhelyettes.

A küldöttgyûlések közötti idõszakban irányítja az osztály munkáját. Egyidejûleg irányítja és szervezi az osztályt érintõ, a küldöttgyûlés által meghatározott operatív kamarai feladatokat, a kamarai apparátussal együttmûködve

Az osztályelnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 2 jelen van.

Az osztályelnökség tevékenységét az önmaga által megalkotott és a küldöttgyûlés által jóváhagyott éves munkaprogram alapján végzi.

Feladatkörébe tartozóan különösen a következõ teendõket látja el:

1.) Az ágazat gazdaságának regionális fejlesztésével összefüggésben

- tájékoztatja a cégeket és vállalkozókat a különbözõ kedvezményes fejlesztési,

támogatási és pályázati lehetõségekrõl,

- közremûködik a tagok kereskedelemfejlesztési feladatainak összehangolásában,

- koordinálja a tagok különbözõ vásárokon, kiállításokon való megjelenését,

- részt vesz a tagokat érintõ szakképzési feladatokban, a mesterképzésben és vizsgáztatásban.

- kezdeményezheti szakmai rendezvények megszervezését

2.) Az ágazat üzleti forgalmának biztonságával kapcsolatban

- figyelemmel kíséri és ellenõrzi a kamarai etikai szabályok betartását, kiala-

kítja az azzal összefüggõ sajátos ágazati normativákat,

- piacvédelmi célból az egyes gazdasági tevékenységek megkezdéséhez és

folytatásához a hatósági engedélyeken túl helyi, ágazati követelményeket

fogalmazhat meg, kereskedelmi szabványokat kezdeményezhet.

3.) Az ágazat gazdasága általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban

- javaslatot tesz, véleményt nyilvánít a különbözõ kormányzati szervek és

önkormányzatok részére az ágazatot érintõ jogszabályok, rendeletek,

programok megalkotásához,

- kezdeményezi és részt vesz a területi kamarák azonos szakmai osztályá-

nak országos horizontális együttmûködésében.

Az ágazatot érintõ kamarai feladatok végrehajtásához a kamara titkárán keresztül kérheti az ügyintézõ apparátus közremûködését és segítségét.

Az osztályelnökség megállapodást, szerzõdést csak a megyei kamara elnökségének elõzetes tájékoztatásával köthet.

Az osztály küldöttgyûlése által meghatározott elvek és keretek figyelembevételével gazdálkodik az osztály éves költségvetési elõirányzatával. Ellenõrzési jogkörével élve félévente beszámoltatja az osztály elnökét. Beszámolási kötelezettsége az osztály ülés felé van, s ennek évente egy alkalommal tesz eleget. Üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja. Szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal összehívja az osztály ülését.
 
 

92. Az osztály mûködését az osztályelnökség tagjai közül az osztályelnökség által választott osztályelnök irányítja. Az osztályelnök megválasztása négy évre szól.

Az elnökség nevében kapcsolatot tart

- az osztályhoz tartozó tagokkal

- a kamara elnökségével

- a kamara titkárával és apparátusával

- a társ területi kamarák azonos szakmai osztályainak elnökeivel.

A két elnökségi ülés közötti idõszakban gondoskodik a testület határozatainak végrehajtásáról.

Elõkészíti és összeállítja az osztály ülés, az osztály elnökség kompetenciájába tartozó ügyekben a testületi ülésekre az elõterjesztéseket, javaslatokat. Beszámolási kötelezettsége az osztály elnökség felé van, melynek félévenként tesz eleget.

Az osztály egészét vagy az abba tartozó gazdálkodók többségét érintõ gazdasági kérdésekben

- indítványokat és értékeléseket készít, melyekrõl a tagságát,

illetve a megyei kamara igazgatóját tájékoztatja

- véleményezi a különbözõ kormányzati szervek és önkormányzatok

ágazatot érintõ jogszabály- és rendelettervezeteit.

A küldöttgyûlés és az elnökség által meghatározottak szerint - elszámolási kötelezettséggel - gazdálkodik az osztály éves költségvetési elõirányzatával. Az osztályelnök a megyei kamara nevében a kamara éves költségvetését érintõ kötelezettségeket nem vállalhat, jogosítványokat nem szerezhet
 
 

93. A klub a szakmai osztályok közötti szervezet, amely az egyes szakmai osztályok azonos, vagy hasonló munkakörben dogozó szakembereit tömöriti, és fóruma a szakmai osztály kereteit meghaladó feladatok megoldásának.

A klub létrehozását kezdeményezheti a szakmai osztály küldötteinek ülése és elnöksége.

A klub létrehozását a kamara elnöksége engedélyezi.

A klub feladata, hogy a több szakmai osztályt is érintõ kérdésekben javaslatot tegyen a kamara elnöksége felé, a döntéseket elõkészítse.

A klub tagjait elsõ ízben a kamara titkára hívja össze, a tagok az elsõ ülésükön maguk közül elnököt választanak. A klub üléseit – legalább félévente egyszer, szükség esetén többször is – a klub elnöke hívja össze.