Trianon és annak előzménye
Az I.világháborúban győztes nagyhatalmak az addig monarchiabeli társ-sal, Ausztriával 1919.szept.10-n Saint Germain-ben békeszerzodést írtak alá. Nagy kompromisszum volt ez: mivel Ausztria hajlandó volt elállni a Német- országgal való egyesüléstől, "jutalmul" megígérték neki Nyugat-Magyarország 3 megyéjébol a szélso sávot, hozzá Kismarton, Ruszt és Sopron városokat.Amikor aztán Trianonban 1920.jún.4-n sor került a magyar békeszerződésre, a kiszolgáltatott és a megelőző proletárdiktatúra miatt "megbüntetett" ország kénytelen volt elfogadni ezt a példátlan diktátumot.Tüntetések ugyan egyre-másra következtek és nem hiányoztak a magyar-osztrák alkudozási kísérletek sem- ezek mind eredménytelennek bizonyultak és a hivatalos magyar képviseletek: a katonaság, a közigazgatás és a különféle intézmények megkezdték kivonulásukat és az ország belsejébe költözésüket. Szt.István király napján a soproni Szt.Mihály templomban búcsúzásnak szánt istentiszteletet tartottak a magyar hívek tömegének zokogásától kísérve. "Itt már csak egy csoda segíthet!"-mondták, a magyar hűség csodája.

Az ágfalvi csata
A Selmecbányáról nemrég Sopronba települt főiskolások 1921.szeptember 8-n Ágfalvánál fegyveresen álltak ellen a bevonuló osztrák csendőrségnek, olyannyira, hogy azok visszahúzódtak a régi határok mögé. Az ütközetben hősi halált halt Machatsek Gyula erdőmérnök-, Szechányi Elemér bányamérnök-hallgató, Pehm Ferenc magyar és Mosch Arnold osztrák csendőr. Mind a négyüket óriási részvéttel és katonai tiszteletadással temették el.

Új helyzet állt elő
Újra kezdődhettek a magyar-osztrák alkudozások, melyek végülis Olaszország közvetítésével a két felet Velencében 1921.okt.13-n megegyezésre késztették: Magyarország békésen átengedi a burgenlandi sávot, viszont Sopron és környékének 8 települése felől (Bánfalva, Ágfalva, Rákos, Boz, Harka, Kópháza, Balf és Nagycenk) rövid időn belül népszavazás döntsön.

A "csodához" csodás emberekre is szükség volt!
A város akkori polgármestere Thurner Mihály magához kérette Dr. Házi Jenő városi főlevéltárost (a világháborúban arany vitézségi éremmel kitüntetve) és Ringhófer Mihály városi tisztviselőt (a soproni ponzichterség legjobb ismerőjét) és alapos tárgyalásba fogtak. Rendelkezésükre állt az előző évi népszámlálás adattára, melyből megállapítható volt, hogyha a magukat magyarnak vallók a horvát nemzetiséguekkel összefognak, akkor meglesz a magyar többség. Kampánymunkára felkérték a soproni magyar asszonyokat, Házi Jenő pedig a soproni levéltár okleveles anyagából tudományosan is bizonyította, hogy az osztrákoknak nincsen történelmi joguk Sopronhoz.

Elérkezett a nagy nap
Sopron népe dec.14-n, a környező községek pedig 2 nappal később léptek az urnákhoz az olasz -francia -angol Tábornoki Bizottság ellenőrzése mellett. A nagy esemény rendzavarás nélkül történt és Házi Jenő adatai szerint Sopron városában a jogosultak 91%-a élt jogával és 72,74 %-a szavazott Magyarország mellett; Nagycenken 100%, Bozon 77,64%, Kópházán 69,27% volt magyarhű.- Bánfalván, Ágfalván, Balfon és Harkán, valamint Rákoson viszont csak 45,46% volt a Magyarország melletti voksolás. Elozetes megállapodás szerint azonban mind együtt számítandók és így az egész népszavazás együttes eredménye 65% volt Magyarország mellett. (Ami nem megvetendő, hiszen az osztrákok kevéssel korábban a karintiai népszavazáson az olaszokkal szemben kisebb arányban győztek.
Az eredményhirdetést kitörő lelkesedés fogadta: ezrek árasztották el az utcákat, a házakat kivilágították, nemzetiszín zászlók lobogtak. A régi soproniak emlékezetében főleg az a jelenet maradt meg, hogy amikor az osztrák kancellár telefonon érdeklődött az eredmény felol, Thurner polgármester (valóságban az egyik olasz katonatiszt) válaszul a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára. Mert éppen akkor zúgtak a harangok…A magyar országgyűlés "A leghűségesebb város" címet szavazta meg Sopronnak.

A történelem továbbra is az élet tanítómestere
- Maradhattak volna elődeink a rezignációban, vö.: "Sorsunk sorsával már régen számoltak, \már nem a mi dolgunk, hogy mi lesz a Holnap!"(Ady: Két kuruc beszélget)
-Saint Germain és Trianon megpecsételni látszottak ezt.
-Történelmi "csodákhoz" történelmien csodás emberek jutnak
-A győztes nagyhatalmak manipulációit és diktátumát voltaképpen kevésszámú következetes, hűséges ember megtörte, egyedül itt, nálunk!
-Ezek szerint Sopronban már létezett a keresztény értelmiségiek összefogása, hiszen Thurner, Házi és Ringhófer mind konventtagok (sőt konvent-elnökök) voltak és többi munkatársaik is ilyen irányú elkötelezettek.
-Ha manapság elértük volna vagy elérnénk legközelebb a jogosultaknak szinte teljes arányú részvételét a szavazásokon!
-Nemeskürty István szerint a mai magyarság "nemzeti bűne" a közömbösség.(Pusztaszer üzenete)
-Hitünk szerint az egyedi ember üdvözül (vagy kárhozik), de nincs "az" ember, hanem mindegyikünk konkrét viszonyok közt él (föld, nyelv, népközösség, haza), ezt örökli, ebben van "otthon", így valósítja meg földi önmagát, amely majd eljut az üdvösségre. Ezért a kegyelem világában sem mellékes és külső politizálás, ha küzd halandó életének itteni összetevőiért. Ez természeti joga, sőt - helyesen értelmezve - önmegvalósítói kötelessége. Így valósulhat meg továbbra is Somogyvári Gyula errol szóló regényének címe -gondolata: "És mégis élünk". És így értelmezzük Keresztúry Dezső versének intelmét: "Hűség városa, légy hű őre magadnak, erődnek!"-