244/2001
Rendelete
A Hűség Napjáról
Az első világháborút Lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot minden oldalról megcsonkította, s több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt.
Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében
is kiharcolták hogy maguk dönthessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a
között, Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz,
Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk községekkel egy népszavazáson döntött
hovatartozásáról. A magyar hazát választották. A város neve az eltelt évtizedek
során összeforrott a hűséggel. A magyarok számára Sopron és a hűség egyet
jelentenek.
Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét
törvénybe iktatta és a "Civitas Fidelissima", a "leghűségesebb
város" címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel
címerében.
A népszavazás örök jelképpé vált minden magyar szemében, mert vállalta a
történelmi múltat és megmutatta a jövőbe vezető utat. A népszavazás óta eltelt
nyolcvan küzdelmes esztendő után valóra váltak az akkori soproniak szép
reményei, Sopron ma, az ország ígéretesen fejlődő települései közé tartozik.
A Kormány tekintettel a népszavazás történelmi jelentőségére a következő rendeletet alkotja:
1. §.
A Kormány az 1921. évi . soproni népszavazás emlékéren a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja.
2. §.
A Kormány felhívja az állami szerveken az önkormányzatokat, az egyházakat, az iskolákat,
valamint a civil szervezeteken hogy ezentúl a Hűség Napján országszerte méltó módon emlékezzenek meg Sopron népének helytállásáról.
3. §.
A Kormány a Hűség Napja tiszteletére a leghűségesebb városnak szökőkutat adományoz, a népszavazáson részt vett községekben pedig méltó emlék állításáról gondoskodik.
4. §.
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Sopron, 2001. december 14.
Orbán Viktor
miniszterelnök