Ukrajna legnyugatibb, Szlovákia, Magyarország és Románia által határolt csücskét nevezik Kárpátaljának. Ezen a kis területen több nemzetiség (ukránok, oroszok, ruszinok, magyarok, románok, szlovákok, németek) és vallás (református, katolikus, baptista, evangélikus, görögkeleti) él egymás mellett. A betlehemezés náluk ma is élõ szokás, sõt a tiltások idõszakában is általános volt a falvakban. Egyébként a református és a katolikus népszokások nagyjából megegyeznek a magyarországiakkal. Nagyon gazdagok viszont a görögkeleti karácsonyi 
hagyományok. Számos népszokás fûzõdik 
náluk a termékenységhez. Karácsonykor a padlóra és az abrosz alá búzát szórnak, Luca napján kukoricát csíráztatnak. Érdekes görögkeleti szokás a csillaggal való járás: Magyarországon néhány helyen vízkeresztkor járnak csillaggal a gyerekek, a helyi ortodox vallásúaknál viszont ez karácsonyi szokás. Három kisebb gyerek a háromkirályként jár házról házra egy csillag alakú szitával; angyali üdvözletet visznek az emberekhez. Mondókáik és énekeik a betlehemes szövegekre hasonlítanak. Ahol mindkét szokás él, ott általában a kisebb gyerekecskék járnak a csillaggal, a nagyobbak pedig betlehemeznek. Hivatalos ünnep december 25-26.-a . Persze, mindenki csak a 

saját karácsonyát ünnepli, de tiszteletben tartják a másik ünnepet is. Faluhelyen az már régen is természetes volt, hogy nem dolgoztak az emberek a más vallásúak ünnepein. Ma is gyakran meghívják egymást a különbözõ vallásúak, hogy így legyenek részesei mindkét karácsonynak. Az eltérõ hagyományok hatnak egymásra. Ez elsõsorban az étkezési szokásokban figyelhetõ meg. A háziasszonyok eltanulják egymástól a különbözõ vallások, nemzetiségek hagyományos karácsonyi ételeit.