A hagyományos keretekben minden évben újra megszervezett és előkészített ünnepek a közös szervezés eredményeképpen egy - néhol még ma is tökéletesen működő - egységes rendszert alkotnak.
Az ünnepek középpontjában három, tartalom és jelleg szempontjából különböző szokáscsoport áll. E három, csak tartalmukban, jellegükben különböző, nehezen elválasztható szokáscsoport - vagyis
- egyházi-vallásos tartalmú szokások: templomba járás, karácsonyi kántálás, betlehemezés;
- névnapi köszöntések: István-, János-köszöntés, aprószentek napi vesszőzés; és
- az ifjúság közös mulatása: hívogatás, tánc, lányok "behajtása", ajándékozás stb.,
a négy nap során formailag tökéletesen összefonódó, szerves egységet alkot. (1)