Korai Schubert-elôadások Sopronban: Az 1829-ben alapított Zeneegyesület sokkal korábban, a fôvárost is megelôzôen mûsorára tûzte Schubertnek több darabját, és így városunké az országban az elsôség, Schubert nagyságának felismerését illetôen.

Vilmos bádeni ôrgróf Sopronról és Kismartonról 1809-ben: Vilmos bádeni ôrgróf, a bádeni herceg ifjabb fia. Az asperni csatát követô fegyverszünet ideje alatt Vilmos bádeni ôrgróf Bécsben tartózkodott, ahonnan Rosenfels Károly – Vilmos bádeni ezredessel és báró Andlau – Birseck Konrád bádeni belügyminiszterrel kirándulásokat tett. E kirándulások közt volt a soproni és kismartoni is, melyekrôl naplójában a következôkben emlékezett meg: „A legérdekesebb kis kirándulás volt az, melyet szeptember 15-én Pozsonyba, Nezsiderre, Eszterházára és Sopronba tettünk. Sopronban egy kávéház biliárdasztalán aludtam, mert másutt nem volt szállás kapható.”

Móra Ferenc Sopronban: Nem messze Soprontól, Felsôlövôn kezdôdött el Móra Ferenc pályafutása, midôn 1900.április 28-án, a pesti egyetemi évek koplalásai és fagyoskodásai után, alapvizsgás tanárként megkezdte mûködését.
Még a félévi bizonyítványt váró izgalom is eltörpült ahhoz a „Móra-láz”-hoz képest, amely az irodalomkedvelô soproni diákság körében jelentkezett 1933. januárjának végén, mikor a helyi lapok hírt adtak Móra Ferenc Sopronba érkezésérôl.
A két magyar nyelvû soproni lap eltérô címmel ugyan, de szó szerint megegyezô szöveggel közölt 1933. január 26-án tudósítást a jelentôs irodalmi eseményrôl. A Sopronvármegye „Móra Ferenc Sopronban”, a Soproni Hírlap pedig „Az Irodalmi Kör szombati estjének eseménye: Móra Ferenc felolvasása” címet adta híradásának.

VISSZA