Ez a tér
Magyarország egyik legszebb tere. A nézelõdõ
tekintetét szinte vonzza városunk szimbóluma: a Várostorony,
- vagy ahogy mindenki nevezi: a Tûztorony, - melynek alsó
harmada a XIII. sz. végén épült. Alapja pontosan
a római kaputorony mellet van. Négyszögletes alsó
része Árpád kori. Loggiás erkélyérõl
szép idõben pompás kilátás nyílik
a városra, a környezõ hegyekre és a Fertõre.
A német-római birodalmi sas az 1681-es országgyülés
alkalmával Lipót császár nevenapján
került fel a toronycsúcsra. Ezen az országgülésen
koronázták meg a császár harmadik feleségét.
A Várostorony
eredeti nagy, köríves nyílású kapuja helyett
most egy kis keskeny gyalogos átjáró vezet át
a torony alatt. Ez a Hûség kapu. A párkánya
fölötti szoborcsoport - a soproni polgárok Hungária
elött hódolnak - Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása:
a nemzet ajándéka a laghûségesebb városnak.
(1928) A szoborcsoport az 1921-es népszavazás emlékét
õrzi, amikor Sopron magyar maradt.
Ezt a szép,
gótikus részletekkel is rendelkezõ barokk házat
a Felvidékrõl származó Fabrícius András
vásárolta meg 1806-ban. A várfalhoz simuló
hátsó gótikus-reneszánsz szárnyban ma
a Soproni Múzeum római kori kõtára és
régészeti kiállítása, az utcafronton
XVII-XVIII. századi bútorkiállítás látható.
A XV. század
végéig városháza volt, Zsigmond király
adományaként 1422-ben lett városi tulajdon. A ház
több építészeti stílus jellegét
hordozza, mutatva az egymásra települõ évszázadokat.
Az épület homlokzatán rokokó díszítés,
az udvaron középkori konzolok nyomai, kapualjában gótikus
ülõfülkék. A ház melletti vaskerítésnél
lenézve a római kori Borostyánkõ út
maradványait látjuk.
Jellegzetes
barokk polgárház. "Kis várnak" (Kleine Burg-nak is
szokás nevezni, hiszen itt szállt meg 1622-ben és
1625-ben - az országgyülés alkalmával - II. Ferdinánd
és neje; III. Ferdinánd; 1681-ben I. Lipót. Itt készült
1684-85 telén Buda ostromára Lotharingiai Károly).
Ezt a Storno-ház
meletti épületet, Sopron híres polgármestere,
Lackner Kristóf hagyott a városra 1631-ben. Az udvar mélyén
balra a várfal mellett középkori lakótorony áll.
A ház erkélye alatt Lackner-emléktábla az egykori
polgármester portréjával, a kapu fölött
Lackner Kristóf címere valamint jelmondata: "Fiat Voluntas
Tua", Legyen meg a te akaratod.
Hidl Vencel
tervei alapján 1829-34 között épült, oszlopdíszes
klasszicista épület. Az épület hátsó
levéltári részében várostörténeti
kiállítás található, amely 1162-tõl
mutatja be a város eredeti dokumentumait. Az épület
elõcsarnokán és udvarán keresztül sétálva
látjuk a belvárost körülvevõ egykori várfalrendszert.
Ez az eredeitileg
lábas ház mai alakját 1850-ben kapta. Lebontását
1525-ben II. Lajos királyi tiltólevéllel akadályozta
meg a tér egységére hivatkozva.
Ez a tiltólevél
- mely a Levéltárban található - az ország
elsõ mûemlékvédelmi irata, a soproniak büszkesége.
A házban 1642-1967 között patika mûködött,
ma pedig patikamúzeum. Kiállítási anyaga a
soproni gyógyszerészet történetét mutatja
be.
A városházával
szemben áll Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház.
Ebben szállt meg Mátyás király 1482-83-ban.
A kétemeletes reneszánsz épület 1720-ban nyerte
el Barokk formáját, s a késõbbi átalakítás
során finom rokokó díszekkel tették gazdaggá.
A kapuja felett a Festetics család címere utal a ház
korábbi tulajdonosára, akiktõl a Svájcból
származó Storno család vásárolta meg
1872-ben.
Storno Ferenc
1845-ben telepedett le Sopronban, s hamarosan a város egyik legkeresettebb
restaurátora lett. Õ alapította a híres Storno-gyûjteményt,
megmentve ezzel sok-sok pusztulásra ítélt mûtárgyat.
A Storno-gyûjteményen
kivül e házban található Soproni Múzeum
újkori helytörténeti kiállítása
is.
A Fõ
tér közepét uralja a magyarországi barokk
szobrászat egyik legértékesebb alkotása:
a Szentháromság-szobor. A fogadalmi szobrot Késmárki
Thököly Éva Katalin és Löwenburg Jakab emeltette
az 1695-1701 közöti nagy pestisjárványtól
való megmenekülés emlékére. Érdekessége,
hogy ennél a szobornál készült Közép-Európában
elsõként kültéri csavart oszlop. A magas
talapzaton kapott helyet a két alapító térdeplõ
szobra.
1896-ban a
millenniumra készült el Hinträger Móric és
Károly tervei szerint, eklektikus stílusban. A városházaként
használt épületet 1615-ben Lackner Kristóf kívül-belül
egyaránt festményekkel és feliratokkal díszítette.
1895-ben épült,
eklektikus stílusban. Területül a régi lebontott
városháza és az ehhez csatlakozó két
másik lakóház helyét használták
fel. A nagyterem flait Sterbenz Károly soproni mûvész
falfestményei díszítik. A lépcsõházban
Takács László és Kõfaragó László
1944-es vértanúk emléktábláját
helyezték el. Ugyancsak az épületben kapott helyet a
páratlan gyûjteménnyel rendelkezõ Városi
Levéltár. Különösen középkori
iratanyaga értékes.