Ez a tér Magyarország egyik legszebb tere. A nézelõdõ tekintetét szinte vonzza városunk szimbóluma: a Várostorony, - vagy ahogy mindenki nevezi: a Tûztorony, - melynek alsó harmada a XIII. sz. végén épült. Alapja pontosan a római kaputorony mellet van. Négyszögletes alsó része Árpád kori. Loggiás erkélyérõl szép idõben pompás kilátás nyílik a városra, a környezõ hegyekre és a Fertõre. A német-római birodalmi sas az 1681-es országgyülés alkalmával Lipót császár nevenapján került fel a toronycsúcsra. Ezen az országgülésen koronázták meg a császár harmadik feleségét.
A Várostorony eredeti nagy, köríves nyílású kapuja helyett most egy kis keskeny gyalogos átjáró vezet át a torony alatt. Ez a Hûség kapu. A párkánya fölötti szoborcsoport - a soproni polgárok Hungária elött hódolnak - Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása: a nemzet ajándéka a laghûségesebb városnak. (1928) A szoborcsoport az 1921-es népszavazás emlékét õrzi, amikor Sopron magyar maradt.
 

Ezt a szép, gótikus részletekkel is rendelkezõ barokk házat a Felvidékrõl származó Fabrícius András vásárolta meg 1806-ban. A várfalhoz simuló hátsó gótikus-reneszánsz szárnyban ma a Soproni Múzeum római kori kõtára és régészeti kiállítása, az utcafronton XVII-XVIII. századi bútorkiállítás látható.
 

A XV. század végéig városháza volt, Zsigmond király adományaként 1422-ben lett városi tulajdon. A ház több építészeti stílus jellegét hordozza, mutatva az egymásra települõ évszázadokat. Az épület homlokzatán rokokó díszítés, az udvaron középkori konzolok nyomai, kapualjában gótikus ülõfülkék. A ház melletti vaskerítésnél lenézve a római kori Borostyánkõ út maradványait látjuk.
 
 

Jellegzetes barokk polgárház. "Kis várnak" (Kleine Burg-nak is szokás nevezni, hiszen itt szállt meg 1622-ben és 1625-ben - az országgyülés alkalmával - II. Ferdinánd és neje; III. Ferdinánd; 1681-ben I. Lipót. Itt készült 1684-85 telén Buda ostromára Lotharingiai Károly).
 
 

Ezt a Storno-ház meletti épületet, Sopron híres polgármestere, Lackner Kristóf hagyott a városra 1631-ben. Az udvar mélyén balra a várfal mellett középkori lakótorony áll. A ház erkélye alatt Lackner-emléktábla az egykori polgármester portréjával, a kapu fölött Lackner Kristóf címere valamint jelmondata: "Fiat Voluntas Tua", Legyen meg a te akaratod.
 
 

Hidl Vencel tervei alapján 1829-34 között épült, oszlopdíszes klasszicista épület. Az épület hátsó levéltári részében várostörténeti kiállítás található, amely 1162-tõl mutatja be a város eredeti dokumentumait. Az épület elõcsarnokán és udvarán keresztül sétálva látjuk a belvárost körülvevõ egykori várfalrendszert.
 
 

Ez az eredeitileg lábas ház mai alakját 1850-ben kapta. Lebontását 1525-ben II. Lajos királyi tiltólevéllel akadályozta meg a tér egységére hivatkozva.
Ez a tiltólevél - mely a Levéltárban található - az ország elsõ mûemlékvédelmi irata, a soproniak büszkesége. A házban 1642-1967 között patika mûködött, ma pedig patikamúzeum. Kiállítási anyaga a soproni gyógyszerészet történetét mutatja be.
 

A városházával szemben áll Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. Ebben szállt meg Mátyás király 1482-83-ban. A kétemeletes reneszánsz épület 1720-ban nyerte el Barokk formáját, s a késõbbi átalakítás során finom rokokó díszekkel tették gazdaggá. A kapuja felett a Festetics család címere utal a ház korábbi tulajdonosára, akiktõl a Svájcból származó Storno család vásárolta meg 1872-ben.
Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sopronban, s hamarosan a város egyik legkeresettebb restaurátora lett. Õ alapította a híres Storno-gyûjteményt, megmentve ezzel sok-sok pusztulásra ítélt mûtárgyat.
A Storno-gyûjteményen kivül e házban található Soproni Múzeum újkori helytörténeti kiállítása is.
 
 

A Fõ tér közepét uralja a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása: a Szentháromság-szobor. A fogadalmi szobrot Késmárki Thököly Éva Katalin és Löwenburg Jakab emeltette az 1695-1701 közöti nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére. Érdekessége, hogy ennél a szobornál készült Közép-Európában elsõként kültéri csavart oszlop. A magas talapzaton kapott helyet a két alapító térdeplõ szobra.
 
 

1896-ban a millenniumra készült el Hinträger Móric és Károly tervei szerint, eklektikus stílusban. A városházaként használt épületet 1615-ben Lackner Kristóf kívül-belül egyaránt festményekkel és feliratokkal díszítette.
 
 

1895-ben épült, eklektikus stílusban. Területül a régi lebontott városháza és az ehhez csatlakozó két másik lakóház helyét használták fel. A nagyterem flait Sterbenz Károly soproni mûvész falfestményei díszítik. A lépcsõházban Takács László és Kõfaragó László 1944-es vértanúk emléktábláját helyezték el. Ugyancsak az épületben kapott helyet a páratlan gyûjteménnyel rendelkezõ Városi Levéltár. Különösen középkori iratanyaga értékes.