Szent György utca

(Szent György utca 1.) Neugebäude középkori eredetû hatalmas háromemeletes L alakú copf stílusú lakóépület. A ház 1755-ig a Fabricius család tulajdona volt, majd a Festetics hercegek szerezték meg.
(A Szent György utca 3.) Itt müködött a jezsuita konviktus, majd a "Magyar korona" vendégfogadó.
(Szent György utca 5.) Prépost-ház A XVII. századból származó barokk épület Eszteházy Pál ajándékozta a jezsuita rendnek. A rend feloszlatása után 1780-tól a Káptalan prépostjának lakása lett, majd 1788-tól különbözõ nemesi családok birtokolták. Toszkán félpilléreken nyugvó kosárívû kapujának záró kövén oroszlánszerû torz pofa.
(Szent György utca 7.) Káptalan-ház. A palotaszerû barokk épületet 1650 körül építette Vitnyédi István, Sopron város jegyzõje, Zrínyi Miklós hadvezér ügyvédje bizalmasa.
A Szent György utca igazi jellegét adó, hazánkban ritkaságszámba menõ magasházak sorát a változatos múltú Szent György vagy más néven Dóm templom szakítja meg.
A Szent György- vagy "Dóm"templom a XVII. században barokkosított gótikus épület. A templom belsejét szép kivitelû stukkók borítják, amelyeket dalmát származású soproni Pietro Antonio Conti-nak tulajdonítanak.
A Dóm templomhoz csatlakozik a volt Bencés gimnázium kétemeletes épülete. (Szent György utca 9.) Ezen iskola tanulója volt Kitaibel Pál, híres természettudós.
A templommal szemben egy igen érdekes történetû, barokk homlokzatú épület áll: az ún. Eggenberg-ház. (Szent György utca 12.) Kapuja felett a brandenburgi választófejedelem címere, az udvarán emeleti árkádsor fut körbe, a kapuval szemközt szószék található, alján a Hohenzollern címerrel. A Soproni Evangélikus Egyház történetében fontos küldetése volt Eggenberg hercegének, aki engedélyt kapott evangélikus istentiszteletek tartására, ami a Lackner ház kivételével tilos volt a városban Így 1674-76 között ebben az udvarban folyt az istentisztelet.
(Szent György utca 16. Erdõdy-palota) Városunk legszebb korarokokó háza, amely csaknem teljes egészében megörizte eredeti alakját. Ebben a házban halt meg 1710-ben Széchényi Pál kalocsai érsek, aki a kuruckorban mint közvetítõ, nagy politikai szerepet játszott.