SZÉTTÖRT KARÚ
FA
- Ányos Imre akvarelljére -
térdre dõlt emberfa
emeli fejét
tárja az egeknek
ötszirmú tenyerét
süppedve térdig homokba
barna rögbe
mintha elhagyott mezõben
elfonnyadt volna
minden körülötte
sápadt lángokban
tántorul vele a föld
tekintetében már-már
minden végleges
elsimul sebhelyein
a maradék szépség
dér pára-tüzes ég
benne mit magánya
a törékeny akarat
s irgalom elillatoz
a térdre dõlt emberfa
bár emeli fejét
kavarog a világból
koporsók barna leplén
hópehely és gyertyafény
Mozart-i zenékbõl
a holtak hangja ---
megáll minden óra
áll minden óra
|
1948.október
7-énszületett.
Sopronban érettségizett,
majd levelezõként a szombathelyi Tanárképzõ
Fõiskola népmûvelõ - könyvtáros
szakán kapott diplomát 1976-ban.
1975 óta a
Kapuvári Mûvelõdési Központ ismeretterjesztési
fõelõadóként dolgozik.
Cs. Varga István
irodalomtörténész megállapítása
a költõrõl
:
Büki Attila
fontos nemzeti és európai tradíciókat egyaránt
vállal.Tagathatatlan, hogy jellegadó dunántúli,mégpedig
nyugatdunántúli hagyományokat õriz és
folytat. Nála azonban táj, természet és ember
hármasságában elfér, és egyre inkább
kiteljesedõ esztétikai igénnyel fogalmazódik
meg jelenkorunk számos gondja mellett a
reményhit
, a súlyos kétségek ellen feszülõ bizalom
és a humánumot
óvó szeretet is.
|
