Pátzay Pál
Pátzay Pál 1896. szeptember 17-én született Kapuváron. Apja: Pátzay József megyei tisztviselõ volt, Anyja: lengyel származású Veszelszky Ilona. Gyõrszentmártonban (Pannonhalmán) járt elemi iskolába, 1906-tól 1910-ig az egykori polgári iskola diákja volt Kapuváron, majd a gyõri Bencés Gimnázium tanulója lett. Hat osztályt végzett. 1912-1914 között a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola növendéke volt. 1914 nyarán hosszabb idõt töltött Nagybányán, ahol barátság alakult ki közte és a Ferenczy testvérek között. Az I. világháború alatt másfél évig hadianyaggyárban dolgozott, majd a piavei fronton irodai szolgálatot teljesített. 1920-ban forradalmárok külföldre szöktetésének vádjával kétévi börtönbüntetésre ítélték. 1927-ben Párizsba utazott. 1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Ebben az idõben már több kiállításon voltakláthatóak alkotásai. Munkásságát különbözõ díjakkal ismerték el. Megkapta a fõváros Ferenc József jubileumi díját, a III.Nemzeti Képzõmûvészeti Kiállításon állami kis aranyérmet, a Szent Istvánt ábrázoló szobráért a párizsi világkiállításon nagydíjat, a székesfehérvári Huszáremlékmû címû alkotásáért pedig Greguss-érmet kapott. 1942 márciusában készítette el a Petõfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevõinek jelvénye lett. 1945-ben a Mûvészeti Tanács tagjává választották. 1970-ig a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelez? tagjaként is dolgozott.Kétszeres Kossuth-díjas mûvész, a Magyar Köztársaság kiváló mûvésze. Ezenkívül még más kitüntetésekkel is elismerték alkotói tevékenységét. 1976-ban a mûvész 40 szobrot ajándékozott szülõvárosának, s megnyílt a Pátzay Múzeum. Mûvei belgyüjteményes tárlatot rendezett a Magyar Nemzeti Galéria. 1979. szeptember 14-én Budapesten hunyt el. A szülõföldhöz valóragaszkodását tanúsítja, hogy Kapuváron temették el szeptember 28-án. Sírja ma is tiszteletet ébreszt a lakosság, különösen iskolánk tanulóinak körében. Rodin így vall a legfontosabb szobrászati alapelvekrõl: "A formákat ragadd meg mélységükben. Jelezd világosan a legfontosabb síkokat. A formákat úgy tekintsd, mintha mind feléd irányulna; minden élet egy központból sarjad, belülrõl árad kifelé. Az a fontos, hogy érezz, szeress, remélj, remegj, élj. Elsõsorban ember légy, s csak aztán mûvész."
 
 
 Alkotásai 
 

 
 
VISSZA AZ ELÕZÕ 
OLDALRA
VISSZA A FÕOLDALRA