Kapuvár város környéke az ásatások során elõkerült leletek tanúsága szerint már a népvándorlások idején is lakott
terület volt. A honfoglalás után épült a Hanság mocsaraival három oldalról körül vett vár, hamarosan egyik fontos
kapuja lesz az országnak nyugat felé. Éppen ezért eredetileg Kapu volt a neve.
A Rábaköz vádelmét évszázadokon át Kapuvár látta el. Római és frank alapokra épült vára a honfoglalás után
„királyi vármegyei központ" volt. Gazdasági jelentõségét a mellette lévõ fontos útvonalak biztosították.
1387-ben királyi adományként a Kanizsay család kapta, így a királyi várbirtok családi kézbe került. Ettõl kezdve
történelme egybefonódik a fõúri családok birtok küzdelmeivel. Több család uralta az évszázadok folyamán. Fejlõdése
azért töretlen volt, 1538-ban már mezõvá-ros.
A török idõkben többször elpusztult, mert a hadak útjába esett. Utoljára 1683-ban dúlták fel
a Bécs felé tartó seregek.
A törökök állandó zaklatásai miatt a lakosság nagy része fegyveres szolgálatot teljesített. Ennek fejében földet kapott
a Nádasdy családtól.
A Rákóczi szabadságharc idején a vár többször is gazdát cserélt. A császári megszállás után 1705-ben már Vak
Bottyán kurucai tanyáztak benne.
Végül 1709-ben Eszterházy Antal kuruc generáli leromboltatta, hogy ne szolgálhasson a labancok védelmére. Ezzel
katonai jelentõsége megszûnt. Helyén egy kastély épült, melyben az uradalom hivatalai kaptak helyet.
A várvédõ katonákból jobbágyok lettek. Utódaik 1826-ban fellázadnak, hogy visszanyerjék korábbi függetlenségüket.
A lázadást leverték de az elégedetlenséget nem tudták megszüntetni. Ezért érthetõ, hogy a keményfejû,
szabadságszeretõ kapuváriak közül számosan részvettek 1848-1849-es szabadságharcban.
Az I. Világháború befejezése után Kapuvár ismét jelentõs szerepet játszott a megye történetében. 1921-ben
népszavazás döntött arról, hogy Sopron hazánkhoz vagy Ausztriához tartozzon. Ezért Sopron vármegye hivatalai fél
évig Kapuváron mûködtek. Itt volt a megye székhelye.
A két világháború közötti idõszakban a kapuváriak többsége kisgazdaként, vagy a hercegi uradalom cselédjeként
tartotta el magát és családját. A mezõgazdasági jellegû település lakói között szép számú iparost és kereskedõt is
találunk. Egyéb munkalehetõséget elsõsorban a húsgyár és a kendergyár biztosított.
A II. világháború után a nagyközség lakóinak megélhetését elsõsorban a mezõgazdaság biztosította. Számottevõ ipar
nem volt. A meglévõ kis üzemekben alig több mint 200 fõ jutott munkalehetõséghez.
A hatvanas években kezdõdõ iparosítás jelentõs fejlõdést eredményezett. Ennek köszönhetõ, hogy 1969 október 1-én
várossá avatták Kapuvárt.
A fejlõdés azóta is töretlen. Új lakótelep épülõ üzemek és iskolák, korszerûsödõ úthálózat és a város központ rendezése
jelzi az elõrelépést.

A termál fürdõ és a camping megnyitása jelentõs mértékben segítette az idegenforgalom növekedését. A termál víz
gyógyító hatása és a tájvédelmi körzet szépsége miatt egyre többen keresik fel városunkat.
 

Városunkban három általános iskola mûködik:
        Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola
        Széchenyi István Általános Iskola
       Pátzay Pál Általános Iskola
 
 

1884-ben a minisztérium engedélyezte a Polgári Fiú és Leány Iskola megindítását.  A 100 éves jubileumi ünnepségek
során 1984-ben Kapuvár hírneves díszpolgárának Pátzay Pálnak a nevét veszi fel. Iskolánk bejáratánál látható
Domonkos Béla által készített „Ugráló köteles lány" bronz szobra.

Zeneiskolánk 1963/64. tanévben kezdte meg mûködését, 1971-ben lett önálló iskola. A tanulók az általános illetve a
középiskolai tanulmányaikkal párhuzamosan végzik a zeneiskolát. Az induló évfolyamot tanította Fejérvári Sándor és
felesége.

Az ötvenes években társadalmi összefogással hozták létre a „ gartai kultúrotthont", mely évekig a kulturális élet
központja lett. Itt kezdte meg elõadásait a Gyõri Kisfaludi Szinház is.
Ettõl az idõtõl kezdve alakultak folyamatosan az öntevékeny mûvészeti csoportok is: énekkear, néptánccsoport,
irodalmi színpad, és végül a fúvós zenekar. A helyi fellépések mellett a közvetlen környék a kapuvári járás szinte
valamennyi községében bemutatták színvonalas mûsoraikat.
Jelenleg városunk és a környék kulturális központja a Rábaközi Mûvelõdési Központ. A hivatásos mûsorai mellett itt
mutatják be a népi hagyományokat ápoló mûsoraikat mûvészeti csoportjaink is. Kedvelt és elismert helye különbözõ
fesztiváloknak. Kapuvár nevét mûvészeti csoportjain is ismertté tették az országban.
Népi hagyományokat feldolgozó öntevékeny mûvészeti csoportjaink közül elsõ a néptánc csoport. Múltja még a huszas
évekre, a „Gyöngyös Bokréta" idõszakára nyúlik vissza. Néptáncosaink ma is méltó folytatói az elõdöknek.  Hírnevük
az országon kívül is eljutott ahol sikeresen mutatták be mûsoraikat, mutatták be népszokásainkat és színpompás
népvise-letünket. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy városunkban található az ország egyik legszebb népviselete,
melyet az évtizedek marcangoló fogai sem voltak képesek eltüntetni. Napjainkban csak elvétve lehet látni egy-egy
viseletbe öltözött idõs embert, ma már többnyire
 csak a nagymamák szekrénye,  a néptánc csoport, és Sipõcz Gézáné, Kati néni népviseletbe öltöztetett babái és a
múzeum õrzi a hagyományos kapuvári népviseletet.