Az elsõ 580 év Sopron színháztörténetében nem nehéz jeles történésekre, eseményekre lelni.
Közel 600 évvel ezelõttrõl, 1412-bõl vannak adatok az itteni színjátszás kezdeteirõl, a húsvéti passiókról.
A 17. század elejétõl már rendszeressé és megszokottá válnak a színielõadások: Lackner Kristóf latin nyelvû darabjait a jezsuiták iskoladrámái, majd 1716-tól a hivatásos német vándortársulatok elõadásai követték. A 18. század harmincas éveitõl rendszeresnek mondható színházi élet zajlik Sopronban, következményeként és egyben mozgatójaként a polgárosodásnak. 1769-ben már színházépület, az ország második kõszínháza áll a városban, mégha ideiglenesen is. Szépreményû bérlõk váltják egymást, s közben a város vezetésének szeme a teátrumban zajló dolgokon (színházi bizottság alakul a mûvészi színvonal és az erkölcsösség felügyeletére), keze pedig a pénzesládán van. Pezseg az élet. Jeles bécsi színigazgatók pályáznak az évadokra, s társulatukban hozzák magukkal a császárváros kiváló színészeit, "sztárjait. Versengenek a kicsit finnyás soproniak kegyeiért, pénzéért és megbecsüléséért, színre állva a dráma- és operairodalom kiváló darabjait, de ha szükségét érzik, nem riadnak vissza a ripacs lelkeknek való bóvli kínálásától sem. Persze mindez németül.
1792 mérföldkõ a helyi színházhistóriában: magyar nyelvû darab kerül színre. Ezzel Sopron is fejezetet nyit a magyar nyelvû színjátszás krónikájában.
1885-ben megalakul a Magyar színpártoló Egyesület. A magyarosodás már a hetvenes években erõre kap: megalakul a Frankenburg irodalmi Kör, a Magyar Társas kör, a Magyar Férfidalkör. 1903-ban megjelenik a Magyar Színház címû soproni színházi újság. 1905-tõl már a magyar színtársulaté a soproni fõszezon: az elsõ teljes magyar nyelvû, hat hónapos évad. 169 elõadást mutatnak be ebben az évben.
A század elejére a színház épülete tûzveszélyesnek, elõtere szûknek bizonyult. Wälder József városi fõépítész kezdeményezésére a Középítési Bizottság fontolóra vette az átépítést. A városi közgyûlés 1909. március 31-én megszavazta a színház felújítását - 200.000 korona költséggel -, és úgy döntött, hogy a tervezéssel Medgyaszai Istvánt bízza meg. Medgyaszai a bõvítés helyett az átépítést szorgalmazta, s javaslatát végül elfogadták. A színház elmúlt hét éve