Sopron a Dunántúl északnyugati részén, a Fertõ tó és a soproni
hegység között, az Ikva patak partján, közvetlenül a magyar - Osztrák határon fekvõ,  50 ezer lakosú  város.  Környékének változatos természeti szépsége, utcáinak megejtõ hangulata, történelemi kultúrtörténeti emlékei, közgyûjteményei, nemzetközi idegenforgalmi kulcshelyzete következtében igen látogatott, kedvelt úti cél.  Sopron kultúrája kétnyelvû és nyugatról táplálkozó a század elejétõl kezdve.
 

IRODALOM:
Sopron irodalmának kiemelkedõ személyisége a Münchenben tanult Stöckert Károly.  Szintén megemlítendõ Szakál Ernõ, akinek a munkássága német kultúrában gyökeredzik. Viszont az is igaz hogy az  tetteikkel bizonyított magyarságukhoz nem fér kétség.  Nem kétlelkûek õk, hanem Európaiak és éppen ez az ami jellegzetesen soproni. Sarkady Sándor  szerkesztésében  évek óta megjelenik a Sopron Füzetek. Az  Õ  mondásai közé tartozik: a  nemzetek irodalmában a  vérkörök mellett a hajszálereknek is mindig megvolt a maguk szerepe és jelentõsége. Ezzel hansúlyozva a vidéki  irodalom  fontosságát.
 

ZENE:
A város legerõsebb mûvészeti ága a zene.  Több soproni zenemûvész él a világban:  Botvay Károly,  Komlós Katalin, Németh Alice, Scholz  János és Takács Jenõ.  A nagy mûvészek is mindig szívesen látogattak Sopronba   ( Báthy Anna,  Fischer Annie ).  A „ hangászoknak „  volt köszönhetõ a 30-as évek szabadtéri fesztivál kísérlete,  éppúgy mint a mindig megújuló Soproni Ünnepi Hetek sorozata.  Sopron város két énekkara bejutott a legmagasabb kategóriákba is.   (  Pedagógus kórus,  és a Liszt Ferenc nõi kar )

A jövõt építik,  a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola  Ének zene tagozatán  és  a  zeneiskolában.  A  fúvósok munkáját dicséri a gépesített toronyzene a várostorony  óraszerkezetében. 1991. Januárjában megalakult a Soproni Zenei  Kör, a városszeretõ szakemberekbõl,  akinek  célja a helybeni zenei erõk összefogása.
 
 
KÉPZÕMÛVÉSZETI  ÉLET  SOPRONBAN:

Sopron város hírét nem a festészetének és szobrászatának köszönheti, hanem annak, hogy szép természeti környezetben fekszik  és  õrzi  az  egymásra rakódó korok  építészetének emlékeit.  A  XVIII.  Század  soproni festészetét  Dorfmeister   István neve fémjelzi.  A kor legnagyobb megrendelõje az  Egyház és a soproni Polgárok voltak.  A  barokk festészet mellett a  szobrászat virágzásáról is beszélhetünk.   A  barokk épületek szobrászati díszein túl  a  Szentháromság szobor,  Mária oszlop,  faragott  síremlékek  jelzik ezt a virágzást.
 
 FESTÉSZET:

A  XIX.  Század  mûvészeti emlékei már kisebb léptûek,  festmények õrzik a múlt századi házakat, udvarokat.   Steinecker  Károly, Hauser Károly,  stornó család tagjai számos képet készítettek városunkról.  A soproni mûvészek  1897- ben  megalakítják a Soproni Képzõmûvészeti Kört. Alapítója:  Steiner  Rezsõ. 1940 - ben  Csatkai Endre egy soproni mûvészeti életrõl szóló cikkben írja:  ma városunkban sok olyan festõ és szobrász dolgozik, akinek  mûködése megüti a jó vidéki színvonalat.
Néhány közülük:   Horváth József,  Sterbenz  Károly,  Richly  Emil, Vörös János, Bauman Béla.   A  60 - as években egyre inkább fogytak a régi normák szerint élõ mesterek.   Meghalt Ágoston Ernõ,  Horváth József, Mende Gusztáv  és elmentek azok akik valamilyen húzóerõt képviseltek a mûvészeti életben.  A  70 -es évek nyitást jelentettek a képzõmûvészetben, több volt a kiállítás a festõterem sorra nyitotta meg tárlatait.  Említésül néhány festõ:   Szarka Árpád  és Roisz  Vilmos,  és a mai fiatalok közül  Kovács - Gombos  Gábor.  Sopronban sajnos festészeti iskola nem született,  de sok festõ otthona volt,  sok ifjú tehetség bölcsõje és elindítója.
 
SOPRON  MÚZEUMAI:

Sopron egyik jelzõje hogy múzeum Város. Ez kettõs értelemben is igaz mert a Város megjelenésében is múzeumi értéket képvisel.
Például  a  Liszt  Ferenc  Múzeum  (  1890 -ben  épített,  klasszicizáló  stílusú épület  ),   Stornó  ház   (   kettõs  homlokzatú,  részben a térre, részben a várostorony elõtti beszögelésre nézõ,  félköríves,  sarokerkélyekkel díszített  épület  már   1417 -ben szerepel az oklevelekben  ),   Patika Múzeum  (  itt mûködött a régi  aranysas  gyógyszertár  ).
 

SZÍNHÁZ:
 A  város  szívében, a Petõfi téren  található a nemrégiben felújított, saját társulattal rendelkezõ,  kívül - belül  lenyûgözõ látványt nyújtó,  Sopron büszkesége  a  Petõfi  Színház.  Rendkívül változatos  repertoárral rendelkezik,  mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelõt,  gyerekek és felnõttek egyaránt.
 
 Mindent összegezve,  Sopron kulturális élete  meglehetõsen  sokszínû, mozgalmas,  ezért az itt lakók és az idelátogató  turisták nem fognak csalódni.