A Tûztorony õse a XIII. század végére épült fel, s
alapozáshoz felhasználták az egyik római
kaputornyot is. Írásban elõször 1409-ben említik
(„in vordern thürn”), elsõ ábrázolása 1562-bõl
származik: hengeres testén erkélye volt. Innen
muzsikálhatott a zenész-toronyõr, akirõl 1546-ból
való az elsõ adat: az ekkor szerzõdtetett
toronyzenész Adler György volt, egykor II. Lajos
udvari muzsikusa. Késõbb a toronyõr három
trombitással együtt jelezte, ha ellenség közeledett,
elõkelõ uraság érkezett vagy idegen bort hoztak a
városba. Õk muzsikáltak bálokon és lakodalmakon
is. Érteniük kellett a vonóshangszerekhez is.
Zenejátszási privilégiumuk csak 1829-ben szûnt
meg, amikor a soproni Zeneegyesület. A toronyból
való negyedóránkénti kürtjelzés azonban 1885-ig
szokásban maradt. A toronyõr kezelte a XVII.
század elején már biztosan meglevõ toronyórát,
amely Lackner Kristóf 1610-bõl származó
rézmetszetén világosan látszik. Ekkor a torony
pártázott mellvédje fölé kúpos tetõvel lefedett,
kisebb torony emelkedett. Az 1676-ben pusztító
tûzvésznek a Várostorony is áldozatául esett. Az
ezt követõ újjáépítéskor kapta a torony mai alakját.
1681-benkerült fel a csúcsra a kétfejû sas, s Lipót
király neve napjának elõ estéjén, november 14-én
ütött elõször az új óra. A tornyot késõbb is
többször restaurálták. 1894-ben, amikor a
városházát bontották a torony is veszélybe került,
alapjai meginogtak. Schulek Frigyes és Kiss István
tanácsára azonban a széles kapu elfalazásával
megerõsítették az épületet, így nem kellett
lebontani.
Az 58 m magas Tûztorony alsó része hengeres
építmény, alul négyszögletes körülépítéssel. Az
eredeti nagy, köríves nyílású alakú helyett most
egy kis keskeny gyalogos átjáró vezet el a torony
alatt, ezen át lépünk az Elõkapu felõl Sopron Fõ
terére a Hûségkapun keresztül. E díszes, barokkos
kapukeret Hikisch Rezsõ terve alapján készült az
1921. Évi népszavazás emlékére, s Kisfaludi Strobl
Zsigmond alkotása.
A Belváros felé nézõ díszes Hûségkapu párkánya
fölött szoborcsoport látható: Hungária alakját
veszik körül a neki hódoló hûséges soproni polgárok.
A Tûztorony mellett - védõépületében - az
ásatásokon elõkerült római maradványokat, s
kisebb kiállítást tekinthetünk meg. ( A védõépület
a lebontott toronyõrház helyén épült dr. Kissné
Nagypál Judit tervei szerint. Õ készítette a soproni
várfalakat bemutató, nagyvonalú rekonstrukciós
tervet is, amelynek megvalósítása folyamatban
van.) Innen mehetünk fel a toronyba: csigalépcsõ
vezet a körerkélyre. Megmászására ne sajnáljuk a
fáradságot, az ívek közül elénk táruló pompás
kilátás felejthetetlen élmény. Fentrõl szinte
térképszerûen, mégis közelrõl láthatjuk a várost,
ahogyan az évszázadok építkezései és pusztításai
kialakították.
