Sárvár az évszázadok történelmét büszkén vállaló Vas megye második legnagyobb városa. Helyét a folyók védelme, a Rábán átvezeto kereskedelmi út határozta meg. Határmentisége, sokszor kényszerítette örzo védo szerepre, de szellemi nyitottsága révén európai hagyományokat befogadó és gazdagító település. Sokarcú város. Megéri, hogy felfedezzük látnivalóit. Ha ókori elodjét Bassianat nézzük, kétezer éves. Nevében: Sárvár, honfoglaláskori vízölelte földvárának emlékét orzi. Az Árpád-korban királyi birtok volt. Az elso okmány 1192-bol való Sárvár névvel, de említik a régi okmányok Szigetnek, Saár-Szigethnek, Újszigetnek (Neanesos) is.
A város korán kapott kiváltságokat. Várát 1424-ben a Kanizsai család szerezte meg Ozorai Pipotól, majd házassága révén a felemelkedo Nádasdy-család kezébe került. Nádasdy Tamás a XVI. században kiemelkedo jelentoségu emelte Sárvárt.
Itt élt Dévai Bíró Mátyás, a "magyar Luther", Abádi Benedek nyomdász, Sylvester János bibliafordító, aki itt adta ki Sárváron latin nyelvu magyar nyelvtanát a Grammatica Hungarolatinát 1539-ben és fo muvét a Magyarországon elsoként nyomtatott magyar nyelvu könyvet az Új Testamentumot 1541-ben.
Sylvester János idomértékes sorai a magyar nyelv diadalát hirdetik. Az Újszövetség-fordítás híressé vált Az magyar népnek címzett ajánlás "Próféták által szólt régen néked az Isten..." disztichonjának tiszta ritmussal áradó gondolata ékes bizonyítéka annak, hogy ehhez foghatót a XVIII.sz. végéig nem írtak magyar nyelven.
A városban talált menedéket és itt halt meg a XVI.század legkiválóbb magyar énekmondója Tinódi Sebestyén vándor lantos, a históriás ének mufajának megteremtoje, aki elsosorben saját kora török elleni harcait énekelte meg.
Szegedi Körös Gáspár jeles orvos és gyógynövényszakértõ. Kanizsai Orsolya gyógyítójaként dolgozott a várban. Sárváron élt Beythe István prédikátor és fia, Beythe András botanikus. A várban született Vitnyédi István, akibol Sopron magyar jegyzoje és Zrínyi ügyvédje lett.
Itt jelent meg 1602-ben a XVII. században virágzó publicisztikának egyik legérdekesebb, sokban irányt mutató írása: Magyari István sárvári evangélikus prédikátornak Az ország romlásának okairól írott könyvecskéje, melyre a magyar ellenreformáció nagy alakja Pázmány Péter /1570-1637/ válaszolt. A hatalmas irodalmi muködést kifejto Pázmány Péter elso ránk maradt vitairata 1603-ból: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére.
Az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvés után a várban és az uradalomban egymást váltogatták a földesurak: Draskovichok, Szluhák, Inkeyek, Szilyek, Pallaviciniek. Utolsó birtokosa a bajor királyi család volt.
A XVII.sz. egyetlen, muvészi szempontból említésre méltó sárvári emléke Stephan Dorfmeister nevéhez fuzodik, aki a díszterem kilenc fali képének ószövetségi jeleneteit
festette. A város peremén lévo kisebb települések a XIX.sz. második felétol közelebb kerültek a centrumhoz. A város utcái zártan épültek. A ma is meglevo városközpont Geschrey építo-család keze nyomán alakult ki. Sárváron már 1861 és 1871 között muködött adóhivatal, postahivatal, takarékpénztár.A városnak 1864-ben volt levéltárosa, 1871-tol vasútállomása,
állami távirdája. Az 1883-84-es évben itt tanított Gárdonyi Géza, a magyar elbeszélo próza egyik kiemelkedo képviseloje. A város polgárosodása a XIX.században indult meg. Több
jelentos üzem, téglagyár, sajt-vajüzem, cukorgyár, selyemgyár kezdett muködni területén. A század elso felében fejlodött az iskola és egészségügy is. Kisvárosi jellegét mindvégig megorizte, mert a földrajzi környezet, a folyók, az ártérbol kiemelkedo terület nagysága
a város terjeszkedését meghatározta. Újkori történelmének fontos dátuma a várossá avatásának éve:1968.