Jakobinusok

A magyar jakobinusok, avagy egy köztársasági mozgalom

. II. Lipót váratlan halála után a konzervatív I. Ferenc (1792-1835) került a birodalom és Magyarország trónjára. Azonnal hadat üzent a felvilágosodás eszmeiségének, szigorú cenzúrát vezetett be. A megakasztott reformmozgalom hívei, a cselekvésrol lemondani nem akarók - mivel nem volt meg még akkor egy forradalmi mozgalom tömegbázisa, mint Franciaországban - a szabadkomuves mozgalom példájára a keveseket összefogó, titkos szervezkedés útját választották. A kezdeményezo - Martinovics Ignác szerzetes tudós - 1794 májusában kérdés felelet formájában (káté) fogalmazta meg a mozgalom programjait. A nemeseket tömöríto Reformátorok Társaságának élére Sigray Jakab grófot állította. A polgári értelmiséget összefogó Szabadság és Egyenloség Társaság élére Hajnóczy József, Laczkovics János és Szentmarjay Ferenc került. 1794 augusztusában Bécsben az osztrák jakobinusok felderítése során letartóztatott Martinovics, hogy mentse életét, feladta a magyar szervezkedést. A bíróság elé állított összeesküvok közül az öt vezetot 1795. május 20-án, két fiatal joggyakornokot - Oz Pált és Szolártsik Jánost - június 3-án fejezték le a budai Vérmezon. Sokakat - köztük Batsányi Jánost és Kazinczy Ferencet is - több évi várfogságra ítéltek.