A pozsonyi országgyűlésen márciusig a maradi képviselők elutasították a haladók
legfontosabb javaslatait: a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást.
Kossuth az alsótáblán új követeléseket terjesztett elő. A felelős magyar minisztérium
létrehozását és követelte az egész birodalom számára az alkotmányt. A megrettent
maradiak megszavazták Kossuth követeléseit. Kossuth március 15-én Bécsbe
utazott, hogy az országgyűlésen elfogadott törvényjavaslatokat szentesítesse a
királlyal.
A március 15-ei pesti forradalom
A bécsi forradalom meggyorsította az eseményeket Pesten is. Hírére a forradalmi
fiatalok vezetésével március 15-én kitört a pesti forradalom. Petőfi és társai
reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjúság egy
emberként csatlakozott hozzájuk. Tíz órakor a több ezres ember élén elfoglalták a
Landerer- nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket:
a 12 pontot és Petőfi versét a Nemzeti dalt. Tizenegy órakor kezdték el osztogatni a
szabad sajtó első példányait. A szállongó hírek, a kézről kézre adott forradalmi
röplapok nyomán néhány óra alatt felbolydult a város. A Nemzeti Múzeum előtti
téren felolvasta Jókai a 12 pontot. Felzendült a Nemzeti dal is, s a tömeg együtt
zúgta a refrént: "Rabok tovább nem leszünk". A városi tanácsadók aláírták a
követeléseket, sőt maguk igyekeztek az események élére állni. Megválasztották a
forradalom vezető szervét a Közbátorsági Bizottmányt. Tagjai márciusi fiatalok
és megyei vezetők lettek. Az erejére ébredt nép Táncsics börtönének a megnyitását
követelte. A helytartó tanács mindenbe beleegyezett, Táncsics börtönajtaja
megnyílt. vissza