1848 március 3-án az országgyûlésen Kossuth a jobbágyfelszabadítást,
a terhek közök teherviselését és a független nemzeti kormányt követelt,
melyet az alsó tábla el is fogadott. Az udvar a diéta feloszlatásán
gondolkodott, és idõnyerés céljából István nádort Bécsbe rendelte,
így nem volt, aki a fõrendi táblát összehívja.
Március 13-án kitört a forradalom Bécsben. Metternich kancellárt lemondatták,
és a Bécset szolgáló párt irányítója, Apponyi György is a menekülést választotta.
Március 14-én Kossuth javaslatát a fõrendek elfogadták. A bécsi forradalom
híre a radikális ifjakat is cselekvésre ösztönözte.
Március 15-én a Pilvax-kör tagjai, Petõfi Sándor , Vasvári Pál, Irinyi József,
Jókai Mór, Degré Alajos és Vidats János vezetésével kivonultak az utcára.
Kihirdették a Tizenkét pontot („Mit kíván a magyar nemzet?”), Petõfi elszavalta
a Nemzeti Dalát. Petõfi naplójában így írt az eseményekrõl:
"Fanatikus lelkesedéssel fogadták, s a refrénben
eljövõ >>esküszünk<<-öt mindannyiszor
vissza-
harsogta az egész sereg, mely a téren állt." |
A fõleg egyetemistákból álló tömeg elsõként elfoglalta Landerer nyomdáját,
ahol kinyomtatták a forradalom dokumentumait.
"Landerer nyomdája legközelebb volt hozzánk,
oda mentünk... hogy a sajtót lefoglaljuk. Meg-
tettük ezt a nép nevében, s a Tizenkét pontot
és a Nemzeti Dalt rögtön nyomni kezdték. Ezalatt
kinn lelkesítõ beszédeket tartottak... Délfelé
el-
készültek a nyomtatványok, s ezrenként
osz-
tattak szét a nép között,
mely azokat részeg
örömmel kapkodta." |
Néhány óra múlva gyûlést hirdettek a Nemzeti Múzeum terére.
"A szakadó esõ dacára mintegy tízezer
ember
gyûlt a Múzeum elé." |
Majd továbbvonultak, hogy a városi tanáccsal is aláírassák a Tizenkét pontot.
"A szabad téren szabad ég alatt vész elõtt
zúgó
tengernek látszék felülrõl a nép." |
Ezután a húszezres tömeg Budára, a helytartótanács palotájába vonult.
"A nagyméltóságú Helytartótanács
sápadt vala,
és reszketni méltóztatott, és öt percnyi
tanács-
kozás után mindenbe beleegyezett. A katona-
ságnak kiadott a tétlenség
iránti rendelet, a
cenzúra eltöröltetett, Táncsics
börtönajtaja
megnyílt..." |
Este a Nemzeti Színházban ünnepi elõadást tartottak. Pesten vér nélkül
gyõzött a forradalom. Ezalatt Kossuthék Bécsbe vitték a felirati javaslatokat.
Március 16-án a bécsi udvar a pesti forradalom hírére megígérte, hogy a
javaslatokat törvénybe foglalja.
Március 17-én az Ellenzéki Párt elnöke, Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki
megbízást kapott.
Március 23-án kihirdették a jobbágyfelszabadítást.
Április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a törvényeket, mely kimondta az
ország önálló kormányzását, de nem rendezte egyértelmûen az Ausztriához
fûzõdõ kapcsolatot, nem fejezte be a parasztság terheinek felszámolását, és
hiányzott belõle a nemzetiségi törvény. Részletek az áprilisi törvényekbõl:
"III. tc. 6. § ...Õ Felsége a végrehajtó
hatalmat
ezentúl kizárólag a magyar
minisztérium által
fogja gyakorolni.
IV. tc. 1. § Az országgyûlés jövendõben
éven-
kint, éspedig Pesten tartandván üléseit,
az éven-
kinti ülésre az ország Rendeit Õ Felsége
minden
évben, s amennyire a körülmények
engedik,a
téli hónapokra hívja össze.
10. § Ülései mind a két táblának
ezután is nyilvánosak...
V. tc. 2. § Az országnak, s kapcsolt részeknek,
mind azon bennszületett vagy honosított,
leg-
alább húsz éves és sem atyai, sem
gyámi, sem
gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hûségte-
lenség, csempészkedés, rablás,
gyilkolás és
gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem
lévõ lako-
sai, nõket kivéve, törvényesen
bevett vallás-
különbség nélkül, választók:
a) kik szabad királyi városban vagy
rendezett
tanáccsal ellátott községben 300 e. Ft (ezüst
fo-
rint) értékû házat vagy
földet, egyéb közsé-
gekben pedig eddigi úrbéri
értelemben vett
1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésû
birto-
kot, kizárólag tulajul vagy hitveseikkel,
s ille-
tõleg kiskorú gyermekeikkel közösen
bírnak.
VII. tc. Magyarországs a kapcsolt részek
la-
kosi minden közterheket különbség
nélkül
egyenlõen és arányosán viselik...
IX. tc. Az úrbér és azt pótló
szerzõdések alap-
ján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot),
dézsma és pénzbeli fizetésének e
törvény kihir-
detésétõl fogva örökösen megszüntetnek.
XVIII. tc. 1. § Gondolatait sajtó utján mindenki
szabadon közölheti és szabadon
terjeszheti." |
Az ország leggazdagabb földbirtokosa, gróf Esterházy Pál „a király
személye körüli” miniszter tisztségét töltötte be.
1848 nyarán paraszti megmozdulások voltak, melyekbe a nemzetiségek
is bekapcsolódtak. A Batthyány-kormány viszont azt hangoztatta,
hogy Magyarországon egy politikai nemzet van, a magyar. A szlovákok, románok
és szerbek nemzeti egyenjogúságot és önállóságot követeltek. A Habsburg-udvar
ígéretei miatt a nemzetiségi vezetõk egyre inkább Bécs felé fordultak,
ezért a magyar államnak fegyveresen kellett szembeszállnia velük.
Június végén a népképviseleti választásokon a liberálisok arattak gyõzelmet.
A kormány hozzálátott a haza védelmének megszervezéséhez. Tíz
honvédzászlóaljat állítottak fel.
Július 11-én Kossuth szenvedélyes szónoklatának hatására kétszázezer
katona hadba állítását szavazta meg az országgyûlés.
"... Önök határozni fognak ... egyenesen,
ün-
nepélyesen kérem, hogy midõn
azt mondom:
adja meg a képviselõház a 200 000 fõnyi
kato-
nát, s az erre szügségses pénzerõnek
elõterem-
tésé...-itt Nyári Pál, az ellenzék
vezére fölug-
rott, és jobbját magasan esküre emelve kiáltot-
ta: >>Megadjuk!<< A lelkesedés viharként tört
ki. Kossuth szemében könny csillant meg, és a
meghatottságtól reszketõ hengon folytatta:
- Ezt akartam kérni, de Önök fölállottak;
s én
leborulok a nemzet nagysága elõtt!..." |
Augusztus végén a király követelte a magyar hadügy és pénzügy
beolvasztását a bécsi minisztériumokba. A kormány tagjai a császári
városba utaztak, hogy tárgyaljanak V. Ferdinánddal, de õ nem fogadta a küldötteket.
Szemere újoncozást rendelt el. Magyar papírpénzt bocsátottak ki, a Kossuth-bankót.
Veszélybe került az ország önállósága, és a kormány egysége is megbomlott.
Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével a miniszterek lemondtak.
Széchenyi elméje elborult, és orvosa a Bécs melletti Döbling szanatóriumába
vitte, melyet soha többé nem hagyott el.
Szeptember közepén a kormány mellé hattagú bizottságot: Országos Honvédelmi
Bizottmányt állítottak, elnöke Kossuth lett.
"Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korá-
nak embere, míg ellenben ki korát
megelõzi,
csak halála után él, ki pedig
korától elmarad, élve is halott." |
Szeptember 29-én Móga János altábornagy Pákozd-Sukoró térségében
megütközött Jellasics negyvenezer fõt számláló csapatával, és gyõzelmet
aratott. A császári hadak Bécs felé hátráltak, de Móga nem vette üldözõbe a
menekülõ ellenséget.
Október 3-án elfogadták Batthyány lemondását, és a magyar parlamentet
(törvénytelenül) feloszlatták. Az országot Jellasics uralma alá rendelték.
Október 8-án a Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a végrehajtó hatalmat az országban.
Október 30-án Schwechatnál a Császári erõk visszaverték a magyar hadakat,
s így nem tudtak az újra felkelõ bécsi nép segítségére sietni.
Móga tábornok lemondott, s a hadsereg irányítását Görgey Artúr vette át.
A Honvédelmi Bizottmány hozzálátott az erõs hadsereg megteremtéséhez és
az ellenállás megszervezéséhez.
A 1848. December 2-án Olmützben lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe
a tizennyolc éves Ferenc Józsefet ültették. Az uralkodóváltást a
magyar országgyûlés nem ismerte el.
December 16-án Windischgrätz herceg átlépte a magyar határt, és Görgey
hátrálni kényszerült. A császári csapatok körülzárták Komáromot, s a
fõváros felé nyomultak. Perczel Mór tábornok szembeszállt a többszörös
túlerõvel, de a csatát veszített. Közben az erdélyi hadszíntéren Bem József
altábornagy visszaszerezte Kolozsvárt.
Szilveszter éjszakáján, miután nyilvánvalóvá vált a fõváros tarthatatlansága,
a Honvédelmi Bizottmány és az országgyûlés Debrecenbe költözött.
