Az 1848. év eseményei Sárváron

Mint az ország többi városában, Sárváron is nagy lelkesedéssel értesültek a polgárok a pesti máciusi eseményekrõl.

Batthyány Lajos megbízott miniszterelnök március 19-i felhívására itt is azonnal megszervezték a helyi nemzetõrséget, a belsõ rend biztosítására.

Június 13-án ünnepélyesen felavatták Ikerváron a Vas megyei nemzetõrség zászlóját. A zászlóanya, a miniszterelnök felesége, született gróf Zichy Antónia volt. Azon híres Zichy hölgyek egyike, akihez az arisztokratákért általában nem lelkesedõ Petfõi a "Battyány és Károlyi grófnékhoz" címû versében ezt írta:
"Láttátok-e a két tündérvirágot,
Borus hazánknak két sarkcsillagát,
Evezhetsz bátran, nemzetem hajója!
Nem veszthet az célt, aki ilyet lát!"
Valóban, mind a két Zichy testvér nemének büszkesége, nekünk pedig példaképeink ma is!

Batthyányné is férje mellett állt jóban és rosszban, amint 18 éves menyasszonyként azt férje oldalánál fogadta.

Akkor azonban, 1848 nyarán, ki gondolt volna rosszra, üldözésre, gyászra?

Június 23-án, az elsõ általános népképviseleti választáson Sárvár népe gróf Batthyány Lajost képviselõjévé választotta.

A történelem ajándéka ez még ma is, hogy a mi eleink küldhették az elsõ, felelõs miniszterelnököt az országgyûlésbe.

Õrizzük ennek emlékét a szívünkben ma is büszkén és boldogan! Ehhez azonban ismerjük meg gróf Batthyány Lajos életét is!

 

Nemzetõrök és honvédek

Városunk akkori területén, és az azóta egyesült településekkel együtt nemzetõrnek az alábbiak jelentkeztek: Sárvárról önkéntesen 13 fiatal férfi. A város még felfogadott 8 fõt, s így a városka 21 fiatalt fegyverzett és ruházott fel, s tette õket így alkalmassá a belsõ, s szükség esetén a külsõ rend fenntartására.

Péntekfaluból 6 fiatal lépett be önként a nemzetõrök soraiba. Ezeket a felfegyverzett fiatalokat elõbb Nagykanizsára, majd Iharosberénybe irányították. Feladatuk az volt, hogy a Drávához vezetõ utat õrízzék és megakadályozzák dél felõl az ellenséges beszivárgást.

Kossuth Lajos 1848. július 11-i híres hadmegajánlási beszéde nyomán a képviselõház augusztus 3-án megszavazta a 200 ezer fõs magyar honvédség felállítását.

Ennek nyomán Sárvár 17, Péntekfalu 7, Tizenháromváros 5, Sár 8 újoncot állított fegyverbe. Tehát õsszel ismét 37 sárvári fiatal állt honvédként Kossuth zászlóalja alá.

Az események a mi vidékünkön is gyorsan követték egymást. Alig, hogy a honvédek bevonultak, decemberben már osztrák csapatok szállták meg a Rába vidékét.

Kisebb fegyveres csoportok megpróbáltak a Farkas erdõben elrejtõzni, de nagyobb hadi sikereket nem értek el. Nem tudjuk, hogy a helyi és az ország más tájain hányan ontották vérüket, áldozták fel fiatal életüket közülük.

A sárvári temetõben két 1848-as honvéd sírját találták meg a kései utódok: Hajas Jánosét és Knapp Józsefét. Õk mindketten e század második évtizedében hunytak el.

Legyen áldott emlékük!