SCARBANTIA RÉGÉSZETI PARK APS ARCHÄOLOGISCHER PARK SCARBANTIA

Sopron római kori városelődje, Scarbantia oppidum először Plinius (Historia naturalis III.14.) cca 50-77 között írott munkájában van említve. A korai római császárkorban még nyílt település, amely az Ikva és Rák patakok között helyezkedett el a Flaviusok alatt lendült nagyobb fejlődésnek — amikor több felíratos kőemlék tanúsága szerint — megkapta a municipiumi rangot  MVN(icipium) FL(avium) SCARB(antesium). Ekkor kezdik itáliai minták alapján kiépíteni a város központját. A fórum nagy építkezései Traianus (98-117) és Hadrianus (117-138) uralkodása alatt folytak.
A Fő téren a Gambrinus és a Patika ház közötti sikátorban látható a Borostyánkő út egy szakasza. A Ferences (Bencés, Kecske-) templom előtt a burkolatban egy későrómai horreum, magtár alaprajzát jelölték a műemléki rekonstrukciók során.

A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a későbbi császár, Traianus a 90-es években pannóniai helytartó volt és a Scarbantia melletti Savariában tartózkodott. Másrészt a provincia kettéosztása, 106 után a carnuntumi helytartó közelsége fontos volt Scarbantia városfejlődése szempontjából. 137-ben, Hadrianus uralkodása idején éppen egy igen befolyásos személyiség, a császári utódnak jelölt L. Aelius Caesar volt Pannonia Superior helytartója. Néhány kutató feltételezi, hogy az ő carnuntumi tartózkodása idején szállították Scarbantia fórumának újjáépített capitoliumi templomába a monumentális, fehér márvány istenszobrokat. Helytartók gyakran megfordulhattak Scarbantiában. 300 körül — valószínűleg már a Scarbantiai városfalak építésének időszakában — Amantius, Pannonia prima praesese akkor járt a városban, amikor elé állították Szt. Quirinus sisciai püspököt. A Szt. Quirinus vértanúságáról szóló passió (a vatikáni 1191. számú latin kódex) szövege említi, hogy a praeses a püspököt Savariába küldte vissza kihallgatás céljából.

Miután a IV. század elején, birodalmi staratégiai elvek szerint, a Sirmium melletti Bassiana, illetve a Trier melletti Beda (Bitburg) városfalaihoz hasonlóan a Savaria melletti Scarbantiában is felépítettek egy úti erődöt — a város egy részét városfallal körülvéve — a város fórumától kivezető utakat K-i és Ny-i irányban eltorlaszolták. Kaput csak É-i és D-i irányba építettek. Az É-i kapu tornyai a Borostyánkő út részletével a Várostorony melletti védőépület alatt láthatók. A fórum háztömbjének észak-keleti sarka a római úttal és a városfalakkal a Scarbantia Régészeti Park területén, a Városháza mögött tekinthető meg. A későrómai korban hypocaustumos helyiségeket emeltek a fórumon, a Curia mellett. Ugyanitt terrazzó padlójú, de deszka falú bódékat, valószínűleg üzleteket is építettek. A városfalak mellé helyenként padlófűtéses helyiségeket ragasztottak, a fórum szomszédságában.

Városfalak megépítése után, egy korábbi szentély helyén építették fel a horreumot, amely a fórumtól Ny-ra (ez a mai Fő tér területén) állott. A horreum alaprajzának részlete a tér burkolatában kaviccsal kirakva látható.
A fórum környékéről összefoglaló áttekintést Fórum Múzeumban és a Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteményében kaphat a látogató.

Museum Sopron
Ausstellungen:
„Jahrtausende an der Bernsteinstraße"(Archäologische Ausstellung), Römisches Lapidarium (Sopron, Főtér 6)

Die archäologische Dauerausstellung des Museums von Sopron wurde im Jahre 1999 eröffnet, nur einige Meter von den freigelegten Resten der jahrtausendealten Handelsstraße entfernt, die das Adriatische Mehr und die Bernsteinlagerstätten am Baltischen Mehr miteinander verband.
Die Ausstellung zeigt die wichtigsten Funde der beiden letzten Jahrzehnte und die europaweit berühmten früheren Funde der Sammlung. In fast allen sieben Sälen befinden sich archäologische Kunstgegenstände, die für die Forschung der verschiedenen Perioden maßgebend waren und des öfteres verliehen wurden, um auch in größeren ausländischen, europaweiten Ausstellungen dargestellt zu werden.
Im schönsten gotischen Bürgerhaus der Stadt, im Haus Fabricius an der mittelalterlichen Stadtmauer wurde ein archäologisches Museum eingerichtet und zeigt jede Ära betreffend die weiten Einflüsse. Die für Sopron und ihre Umgebung, sowie die Siedlungen an der Bernsteinstraße maßgebend waren.
In den Sälen III und IV kann die Vorgängerin von Sopron aus der Römerzeit betrachtet werden. Die ersten Hinweise auf Oppidum Scarbantia Julia stammen aus der Zeit des Kaisers Tiberius (14-57). Anstelle der früheren Holz- und Lehmbauten wurden in Scarbatia in der zweiten Hälfte des l. Jahrhunderts Steinhäuser errichtet. Den Stadtrang (Municipium Flavium Scarbantiensium) erwarb die Siedlung im letzten Drittel des l. Jahrhunderts. Die Baureste und behaute Steine, die in der Stadt aufgefunden wurden, können vor der pompeiiroten Wand betrachtet werden.
Die Ausstellung verfügt desweiteren über die Ausgrabungsdokumente des einzigen typischen römischen Forums Ungarns, sowie über Freilegungsergebnisse eines Amphitheatrums und Bades aus dem 2. Jahrhundert. Die rekonsturierten Teile des südlichen Friedhofes von Scarbantia stellen verschiedene Bestattungsweisen dar. In einer Sondervitrine wurden die kunstvoll bearbeiteten Bernsteinschmuckstücke ausgestellt. Prachtstücke des römischen Kunsthandwerks sind Gläser, Gegenstände aus Bronze und Keramiken, unter anderem herrliche terra sigillate Gefässe, die in Gräbern von Scarbantia aufgefunden wurden.
Die Festung für Straßensperrzwecke, die während der Zeit von Diocletianus (284-305) errichtet wurde, unter den Stadtmauern um die heutige Innenstadt war bis zum Jahre 568, bis zum Auszug der Langobarden nach Italien bewohnt. Archäologische Ausgrabungen führten zur Freilegung einer Langohard S-Fibel in der Räumlichkeit mit Ziegelboden und altchristlichen Darstellungen am Forum von Scarbantia. Die alte römische Festung war von der Awarenzeit bis zum 10. Jahrhundert unbewohnt.
 

Öffnungszeiten:	April- September	10-18 Uhr
	Oktober-April	l0-l4 Uhr
Eintrittspreis	Erwachsene	300 Ft.
	Studenten	150 Ft.

Museum of Sopron
Places of exhibition:
"Millennia along the amber road" (Archaeological exhibition),  Roman Lapidary (Sopron, 6. Fő square)

The permanent archaeological exhibition of the Museum of Sopron opened in 1999, a few meters from the remnants of the thousands of years old commercial road connecting the areas of the Adriatic Sea with the amber sites of the Baltic Sea, that were uncovered in Sopron's Fő square.
At the exhibition the outstanding findings uncovered in the last two decades can be seen together with the old ones that are well-known across Europe. There is an archaeological object of art in almost all of the seven rooms of the exhibition that is of major importance in the study of a period, and as a rental object it is often "guest" of European-scale exhibitions displaying great foreign collections.
The archaeological museum furnished in the town's most beautiful Gothic civil house, the Fabricius-house built next to the medieval town wall, presents those distant influences in periods that played a significant part in the life of Sopron and its surroundings, and that of the settlements along the Amber Road. The Roman ancestor of the town of Sopron is shown in rooms III and IV of the exhibition. The first mentioning of Oppidium Scarbantia Julia is known from the age of Emperor Tiberius (14-57). In the place of the former wooden and adobe houses, they begun to build stone houses in the second part of the 1st century in Scarbantia as well. It received town rights (Municipium Flavium Scarbantiensium) in the last third of the 1st century. The architectural fragments and carved stones that were found in the city are exhibited in front of a Pompeii red painted wall. We show the excavation documents of the only typical Roman forum found in the territory of Hungary, and the results of the uncovering of the municipium's 2nd century amphitheatre and bath. The reconstruction of an uncovered part of the southern graveyard of Scarbantia inform the visitors about the various buried customs. The artistically carved amber jewels can be found in separate showcase. The glasses, bronze objects and ceramics, and among them the terra sigillata vessels found in the graves of Scarbantia are the masterpieces of the Roman handicrafts.
The road-blocking fort of Scarbantia built in the age of Emperor Diocletianus (284-305) - within the town-walls surrounding today's city centre of Sopron (568), was inhabited until the Lombard people's moving into Italy. The archaeological excavations uncovered a Lombard S-fibula in the floor-bricked room preserving Old-Christian portrays next to the forum of Scarbantia. The old Roman fort was uninhabited from the Avar Age up to the 10th century.
 

Opening hours: (Except Monday)	April- September	l0:00 am – 18:00 pm.
	October - April	10:00 am – l4:00 pm.
Tickets:	Adults	300 Ft.
	Students	150 Ft.

 

JELMAGYARÁZAT : 1. A Fórum Múzeum, FORUM SCARBANTIAE 2. Római kori romkert. Römischer Ruinengarten.The Roman ruins of Scarbantia. 3. XI. századi ispáni vár sánca. Die Holzkonstruktion des frühungarischen Gespansburgs, 11. Jh. n. Chr. Timber construction of the Early Hungarian Castle, 11th cent. A.D. 4. Városfal, IV. sz. átépítve a XIV. sz.-ban. / Stadtmauer, 4. Jh., umgebaut im 14. Jh. / Town walls, 4th century A.D., rebuilt in the 14th cent. 5. Római út a mai városháza udvarán. / Römische Strasse, (heutiges Rathaus). / Roman street (today Town Hall). 6. Várostorony, alatta az É-i római városkapu. / Mittelalterlicher Stadtturm, und das römische Stadttor. / Medieval Municipal Tower on the Roman town gate.  7. A Borostyánkő út eredeti részlete. / Originale Strecke der Bernsteinstrasse. / Original remains of the Amber Road. 8. Fabricius-ház. Régészeti Múzeum és Lapidárium. / Archäologisches Museum und Lapidarium. / Archaeological Museum and Lapidary.  9. Későrómai horreum. / Das spätrömisches Horreum. / The Late Roman horreum. 10. Középkori Ferences-templom. / Mittelalterliche Franziskanerkirche. / Medieval Franciscan church.

IRODALOM Scarbantia úthálózatához és a római város központjához:
Gömöri J., Municipium Flavium Scarbantia, Nuovi scavi in una citta comerciale situata la via dell' ambra, In: La Venetia nell' area Padano Danubiana, (Red. Massimiliano Pavan, Guido Rosada...), Padova 1990, 401 417.
GÖMÖRI J., Recent Archaeological Finds Concerning the Topography of  Scarbantia. in: La Pannonia e l'Impero Romano. Annuario dell’Academia d’Ungheria, Roma 1994. 251-261.
Gömöri János: Archäologische Daten zur Topographie Scarbantias. Römische Baudenkmäler im Stadtbild von Sopron. Scarbantia/Sopron városrégészeti kutatása. In: The Amber Road. A Borostyánkő út. Die Bernsteinstrasse. (Szerk.: Gömöri J.) Sopron, 1999. 94-116.
Póczy Klára: Scarbantia. A római kori Sopron. (Sopron in the Roman Period). Budapest 1977.
Póczy K.: Die Anfänge der Urbanisation in Scarbantia, ActaArchHung 23. (1971) 73 110.
Póczy K.: Városépítés Pannoniában. Építés, Építészettudomány 5. (1974) 151-165.
Póczy K.: Städtebau in Pannonien. Neue Forschungen in Carnuntum. Band 1. Wien 1976, 95-113.
Póczy K.: Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről. Über die Tätigkeit der Selbstsverwaltung von Scarbantia. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Sopron 1996. 17-26.

FORUM SCARBANTIAE (Scarbantia fóruma)

Scarbantiát, mint oppidumot Kr. u. 15.-ben említi először ifjabb Plinius.  A város 80 körül municipiumi rangot kapott. Ekkor kezdték kiépíteni a fórumát, amely csak Trajanus (87-117) és Antoninus Pius (136-161) császárok uralkodása közötti időben épült ki teljesen. A II. századi római kori fórum egyedülálló Pannóniában. Részletét szabadtéren a városháza mögötti régészeti parkban láthatjuk. Itáliai mintára épült fórumunk Déli része a római városházával, a curia-val  az Új. u. 1. száma alatt (AXA biztosító) tekinthető meg. A fórum északnyugati sarkánál (a mai városháza 1894-95. évi építésekor) tárta fel Bella Lajos a capitoliumi templom maradványait. Ennek monumentális szobrai a Fabricius ház kőtárában (Fő tér 6. Régészeti Gyűjtemény) láthatók. A városháza sarkától kiindulva egy a burkolatban jelzett vonal jelöli a forum Ny-i szegélyét, a basilica, a törvénykezés házának lépcsősorát, amely a tér alatt négy és fél méter mélyen található.Ez egy oszlopcsarnokos pódiumépület volt. A tér keleti részét padlófőtéssel ellátott, emeletes épület zárta le.

Részleteiben tipikus itáliai fórumot építettek, amelynek alaprajza viszont inkább a görög agora négyszögletes formáját idézi. A fertőrákosi lajtamészkő lapokkal burkolt tér területe 45x46 m. Gondosan faragott, nyitott esővíz-elvezető csatorna határolja a teret, amelynek D-i oldalán oszlopcsarnok emelkedett, a porticus mögött állt a curia, a városháza. A tér déli szélén három lovas-szobor alapzata is előkerült. Ezeken valószínűleg császárok életnagyságú bronzszobrai álltak. A fórum 1979-1988 között feltárt déli része látható az 1994-ben megnyitott kiállításban (rendezte: Gömöri János).
 

Forum Scarbantiae:
Die Vorgängerin der Stadt aus der Römerzeit, Scarbatia oppidum war im l -3. Jahrhundert noch eine offene Siedlung zwischen den Bachern Ikva und Rák. Während der Flaviuszeit erhielt die Stadt den Municipiumrang MVN(icipium) FL(avium) SCARB(antiensium). Zu dieser Zeit wurde mit den Ausbauten des Stadtzentrums nach italienischem Muster begonnen. Die bedeutenden Bauarbeiten wurden auch während der Zeit von Traianus (98-117) und Hadrianus (117-138) fortgesetzt. Es wurde ein typisches italienisches Forum gebaut, jedoch mit einem Grundriß, der viel mehr an die viereckige Form des griechischen Agoras schließen läßt. Der Platz von 45x46 m wurde mit Kalksteinen aus Fertőrákos belegt. Umgegrenzt wird der Platz von einem gründlich behauten Kanal für Niederschlagableitung, an der südlichen Seite stand eine Säulenhalle, und hinter dem Porticus stand die Curia, das Rathaus. An der südlichen Seite des Platzes wurden Fundamente von drei Reiterstatuen freigelegt. Auf diesen Fundamenten standen wahrscheinlich Bronzestatuen ehemaliger Kaiser in Lebengröße. Am westlichen Teil des Forums wurde ein Podiumgebäude mit Säulenhallen, die Basilica (Haus der Gesetzgebung) errichtet. Am östlichen Teil stand ein mehrstöckiges Gebäude mit Bodenheizung. An der nordöstlichen Ecke des Forums wurden vom Archäologen Lajos Bella (während der Bauarbeiten des heutigen Rathauses zwischen 1894 und 95) Reste einer während der Zeit von Antoninus Pius (138-161) renovierten Capitolium-Tempel aufgefunden, mit monumantalen Götterstatuen aus weißem Marmor.
Nachdem am Anfang des 4. Jahrhunderts den strategischen Richtlinien des Reiches entsprechend Stadtmauern in Bassiana bei Sirmium. bzw. Beda (Bitburg) bei Augusta Treverorum (Trier) errichtet wurden, wurde auch in Scarbantia bei Savaria eine Festung gebaut - und so um einen Teil der Stadt Stadtmauern errichtet - und die Straßen, die aus dem Forum der Stadt führten, wurden östlich und westlich versperrt. Tore wurden nur nördlich und südlich gebaut. Die Türmer des Nordtores und ein Teil der Bernsteinstraße können unter dein Schutzgebäude am Stadtturm betrachtet werden. Die nordöstliche Ecke des Gebäudeblocks am Forum sowie die römische Straße und die Stadtmauern können im Archäologischen Park von Scarbantia hinter dem Rathaus bewundert werden.
Das zwischen 1979-1988 freigelegte südliche Teil des Forums kann im Forum Museum  betrachtet werden, das im Jahre 1994 eröffnet wurde.

Forum Scarbantiae
The Roman ancestor of the town of Sopron, Scarbantia oppidum was still an open settlement in the 1st - 3rd centuries situated between the streams Ikva and Rák. Under the Flaviuses Scarbantia received the title of municipium MVN(icipium) FL(avium) SCARB(antiensium) . The building of the town's centre at the meeting of the main roads on the  basis of Italian patterns was begun at this time. The great constructions of the Forum were continued under the reign of  Emperor Traianus (98-117) and Emperor Hadrian (117-138). A typical Italian forum was built, the ground-plan of which, however, rather resembles the rectangular form of the Greek agora. The area of the square covered with plates of lime stone is 46x46 m. On the southern edge of the square stood a portico, and behind life portions was the curia, the town hall. The plinths of three equestrian statues were also found on the southern side of the square. Probably life-size bronze statues of emperors stood on these, A podium building with portico, the basilica (house of jurisdiction) was on the western side of the square. The eastern side of the square was closed by a storied building provided with floor-heating. It was the archaeologist, Lajos Bella who uncovered the remnants of tlie temple of Capitolium that was rebuilt under Antoninus Pius (138-161), together with the monumental white marble God statues of the Capitolium, at the north-western corner of the forum (in the course of the construction of today's town hall in the years 189 -95). When in the beginning of the 4th century according to imperial strategic principles, similarly to the town walls of Bassiana that was next to Sirmium, and Beda (Bitburg) that was next to Augusta Treverorum (Trier), a new to tress was built along the road in Scarbantia that was next to Savaria as well - surrounding a part of the town by a wall, and blocked the roads that were leading out of the town in eastern and western direction. Gates were built only in the northern and southern directions. The towers of the northern gate together with a part of the Borostyánkő (amber) road can be seen under the defensive building beside Town Tower (Várostorony). The north-eastern corner of the forum's building with the Roman road and the walls of the town can be seen behind the Town Hall. The southern part of the forum uncovered between 1979-1988 can be seen in the Forum Museum opened in 1994.

IRODALOM Scarbantia fórumához:
Gömöri János.: Scarbantia Foruma. Il foro di Scarbantia. Bp. 1993. TKM 455. Ders.: Das Forum von Scarbantia. The forum of Scarbantia. TKM 455/A. Bp. 1993.
Gömöri J.: Scarbantia foruma. Das Forum von Scarbantia. Soproni Szemle kiadványai. Új sorozat. 14. 1985, és Soproni Szemle  1985, 1-24. 97-118. 193-212. 289-298.
Gömöri J., Grabungen auf dem Forum von Scarbantia (1979 1982.), Acta. Arch. Hung. 38, 1986, 343 396.
Gömöri J., Neue Erkentnisse zur Topographie des Forums in Scarbantia, Carnuntum Jahrbuch 1991 (1992), 57 70.
Póczy Klára: Scarbantia. A római kori Sopron. (Sopron in the Roman Period). Budapest 1977.
Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius ház kőtárában (Die Jupiter, Juno und Minerva Statuen aus Scarbantia im Lapidarium des Fabricius Hauses), Magyar Műemlékvédelem 1973-74. (1977), 47 63.
 
 

RÓMAI KORI ROMKERT II. SZÁZADI ÚT A FORUM-INSULA É-K-i sarka IV. SZÁZADI VÁROSFALAK XI. SZÁZADI SÁNC REKONSTRUKCIÓJA  XIV. SZÁZADI VÁROSFALAK Az 1970-1980-as években folytatott feltárások a flaviusi Scarbantia municipium fórumának saroképületét, a fórumot É felől határoló II. századi utat és lakóépületek maradványait hozták felszínre. Az 5 méter széles tipikus városi utat gneisz kövekkel bogárhátúra burkolták  az esővíz elvezetése miatt. Az út É-i oldalán padlófűtéssel ellátott és díszes freskók-  kal kifestett lakóépület került elő. Ennek egyik helyiségben bronzműves műhelyét tárták fel.  A IV. század elején a korábbi épületeket lebontották és Scarbantia későrómai erődfalainak ÉK-i részét ezen a területen építették fel. A római erőd kerek saroktornya és a patkóalakú falitornyok egyike is látszik a római régészeti park területén. A 3 és fél méter széles római városfalak tetejére 1340-re felépült a középkori középső városfal. A belső városfalat metszetben láthatjuk a romkert D-i szélén álló ház É-i tűzfalán. Ez utóbbi fal a XI. századi ispáni vár sáncának a tetejére épült. A területen két népvándorlás kori házat is feltártak a régészek. Az V-VI. századi épületek agyagba rakott kőalapozással készültek, padlófűtéssel voltak ellátva, felmenő oldalaikat fából ácsolták. Ezekről a római és germán (svéb) lakosok által használt épületekről a Soproni Múzeum Fabricius-házi régészeti kiállításában találhatók további adatok és leletek.

JELMAGYARÁZAT / : 1. Római út. / Römische Stadtstrasse. / Roman street. 2. Forum-insula ÉK-i sarka. / NÖ-Ecke des Forum-insula. / NE-corner of the Forum-insula. 3. Lakószoba padlófűtéssel és fali freskókkal. / Wohnzimmer mit Bodenheizung und Fresken. / Livingroom with hypocaustum and wallpaintings. 4. Bronzműves műhelye. / Bronzewerkstatt. / Bronze workshop. 5. Római városfal, IV. sz. / Römische Stadtmauer, 4. Jh. / Roman town wall,  4th cent. A.D. 6. A IV. századi római erőd kerek saroktornya. / Rundförmiger Eckturm der römischen Befestigungsmauer. / Circular tower at the NE-corner of the Roman fortification, 4th cent. A.D.  7. A IV. századi római erőd patkóalakú falitornya. / Hufeisenförmiger Mauerturm der römischen Befestigungsmauer. / Horseshoe shaped tower of the Roman fortification, 4th cent. A.D.  8. Középkori városfalak, XIV. sz. / Mittelalterliche Stadtmauern und untere Zwinger, 14. Jh. / Medieval Town walls, 14th cent. 9. XI. századi ispáni vár sánca. / Der Holzkonstruktion des frühungarischen Gespansburgs, 11. Jh. n. Chr. / Timber construction of the Early Hungarian Castle, 11th cent. A.D.

3. Lakószoba padlófűtéssel és fali freskókkal. / Wohnzimmer mit Bodenheizung und Fresken. / Livingroom with hypocaustum and wallpaintings. 4. Bronzműves műhelye. / Bronzewerkstatt. / Bronze workshop. 5. Római városfal, IV. sz. / Römische Stadtmauer, 4. Jh. / Roman town wall,  4th cent. A.D. 6. A IV. századi római erőd kerek saroktornya. / Rundförmiger Eckturm der römischen Befestigungsmauer. / Circular tower at the NE-corner of the Roman fortification, 4th cent. A.D.

IRODALOM a Scarbantia Régészeti Parkhoz, a középkori és a római kori városfalakhoz és a Városház utcai romkerthez:
Gömöri János: Archäologische Daten zur Topographie Scarbantias. Römische Baudenkmäler im Stadtbild von Sopron. Scarbantia/Sopron városrégészeti kutatása. In: The Amber Road. A Borostyánkő út. Die Bernsteinstrasse. (Szerk.: Gömöri J.) Sopron, 1999. 94-116.
Holl Imre: Sopron középkori városfalai. I. Archaeologiai Értesítő 94. (1967) 155-183., II. Arch. Ért. 95. (1968) 188-204., III. Arch. Ért. 98. (1971) 24-42., IV. Arch. Ért. 100. (1973) 203-206.,
Holl Imre: Sopron (Ödenburg) im Mittelalter. Archäologisch-stadtgeschichtliche Studie. Acta Archaeologica Hung. 31. (1979) 105-145.
Holl Imre: Feuerwaffen und Stadtmauern. Acta. Arch. Hung. 33. (1981) 201-243.
Holl Imre, The Development and Topography of Sopron in the Middle Ages. In: Towns in Medieval Hungary. ed. L. Gerevich Bp. 1990. 96-102.
Holl Imre, Scarbantia- Sopron városfalai. Soproni Szemle 51. (1997) 289-306.
Kissné Nagypál Judit, Sopron Városfalairól. Magyar Műemlékvédelem 1973-1974. Budapest 1977, 87-124.
Póczy Klára: Scarbantia városfalának korhatározása. Arch. Ért.  94. (1967) 137-
Póczy Klára: Scarbantia. A római kori Sopron. (Sopron in the Roman Period). Budapest 1977.

Sopron Árpád-kori vára, ahogy a legkorábbi oklevelek említik: castrum Supron  az első magyar király, Szent István uralkodásának első éveiben, 1000 körül épült a IV. századból romosan megmaradt római kori erődítmény falait felhasználva.  A fontos határvár egyben ispáni központ, Sopron vármegye központja is volt. Ez a XI. századi erődítmény a korabeli várépítési technikának megfelelően összeácsolt fagerendákból készült, a fakazetták belsejét földel töltötték fel. A sánc gerendaszerkezetéhez  16527 m³ fát és 53529 m³ földet használtak fel. A vársánc leégésekor a 20 méter széles és kb. 8 méter magas földtöltés vörösre égett.
A soproni Árpád-kori sáncot 1895 óta kutatják a régészek, eddig 20 helyen végeztek rajta ásatásokat. A hiteles régészeti megfigyelések alapján készült a részleges rekonstrukció, amely a sánc faszerkezetét mutatja. A sánc tetejére a XIV. században építették a belső városfalat, amely most metszetben látszik a rekonstruált sáncrészlet felett. A városfal alapozási előugrása mutatja a sánc egykori magasságát.
 

1. Római városfal IV. sz.(1/a fölötte a középkori városfal, XIV. sz.)  Römische Stadtmauer, 4. Jh. / Roman town wall,  4th cent. A.D. 2. Római feltöltés a római út fölött  3. XIV. századi belső városfal  Mittelalterliche Stadtmauern, 14. Jh. / Medieval Town walls, 14th cent. 4. A leégett Árpád-kori sánc mellvédje (rekonstrukció)  5. A sáncszerkezet műemléki bemutatása (XI. század)  Der Holzkonstruktion des frühungarischen Gespansburgs, 11. Jh. n. Chr. / Timber construction of the Early Hungarian Castle, 11th cent. A.D. - - - A sánc feltételezhető eredeti vonala  . . . . Sánc vonala a leégés után

IRODALOM a XI. századi ispáni vár sáncához:
Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Der Burg von Sopron (Ödenburg) in der Árpádenzeit.  Sopron 2002. 26. kép.  (nyomdában, megjelenik 2002. őszén)
Nováki Gyula- Sándorfi György: Untersuchungen der Struktur des Ursprungs der Schanzen der frühen ungarischen Burgen. Acta Archaeologica Hung. 33. (1981) 133-160.
Nováki Gyula- Sándorfi György: A soproni belváros „vörös sánca” kutatásának eredményei. Soproni Szemle 41. (1987) 38-43.
Tomka Péter, A soproni vörös sánc kutatása. In: Magyar Műemlékvédelem 1973-1974. Budapest 1977. 65-86.