Történelmi jogon újította meg Sopron Város Önkormányzata címerét 1990-ben. A Megyei Jogú Város képviselő testülete, az egykori szabad Magyarország királya által 1340-ben adományozott címerpecsét mellett voksolt. Az 1340. évi címerpecsét "korszerűsítése" csupán a körirat módosításában jutott kifejezésre, amely a címer lényegét nem érintette. A címer motívumait számos szakember és nem szakember próbálta meg értelmezni, magyarázni. Így Sopron város címerében a háromtornyos várfal az öt gótikus ablakkal, megjeleníti a középkori várat, a falakkal védett, erődítmény jellegű várost. A bástyafal a jogos önvédelmet jelképezi. Egyesek szerint "csúcsíves ablakok" az építészet és az emberi lélek felefelé törekvésének a középkori csodás egységét jelentik, míg mások értelmezésében "a csúcsíves stílus azt fejezi ki, hogy a kor építészeinek sikerült megtalálniuk azt a statikai megoldást, amellyel a födémek roppant súlyának terheit a gyámpillérekre tudták átvinni". A "SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA" körirat jelentése: "SOPRON A LEGHŰSÉGESEBB VÁROS". E címet az 1921-ben megtartott népszavazás emlékére hűségéért kapta a város. "A Patrona Hungariae egyik ritka ábrázolása a soproni címer, amelyen a Boldogasszonyt mint Királynőt ábrázolták, aki fia, Jézus mellett trónol az égben a soproni városfalak felett..." Az olajág a békességet jelképezi. |