Boldog Karácsonyt kíván a Fortuna A Karácsonyt elõzi meg az Advent. Advent után jön Szent Miklós ünnepe a Mikulás. Hogyan ünneplik a karácsonyt Amerikában, Franciaországban és Svédországban? Képek Karácsony fája A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép,- nem is sárba, latyakba... Ropog a hó alatta. Hegyek hátán zöld fenyõ, kis madárnak pihenõ,- búcsúzik a madártól, õzikéktõl elpártol. Beszegõdik, beáll csak szép karácsonyfájának; derét- havát lerázza, áll csillogva szikrázva. Ahány csengõ: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen, karácsonyi szépségben.   Karácsonyi népszokások A karácsonyi népi színjáték, a betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselõ betlehemes pásztorok tréfálkozása, éneke, játéka áll. A betlehemezõk házi-
lag készített jászlat vagy templom alakú kis betlehemet hordoznak magukkal. Ma
általában a gyerekek adják elõ a betlehemes játékokat,  amelyek a kis Jézus szüle-
tésérõl szólnak. Névnapi köszöntés December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és Jánosokat. 
A névnapi köszöntés a karácsonyi ünnep fontos része. Az ismerõsök meglátogatják egymást, és a terített asztal mellett elszórakoznak. Tréfás ritmusokkal köszöntik a
névnapjukat ünneplõket. Csúszik a nyúl a havon, János napja ma vagyon. Adjanok vagy hat garast, mellé kolbászt hat araszt. Egy kis bort a bélembe, kalácsot a kezembe. A regölés A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés magyar szokása. Ilyenkor a gyerekek ,a
legények és a felnõtt férfiak házról házra, és bõséget, boldogságot kívának a következõ évre. Tréfás verseket mondanak, amelyeknek visszatérõ sora a hej, regö, rejtem . . ."  Karácsony   A decemberi ünnepek közül a karácsony áll szívünkhöz legközelebb. A keresztény
vallások tanítása szerint ezen a napon született Jézus Krisztus, aki szeretetet, békét
hirdetett egész életében. A Megváltó születését felidézõ néphagyomány a betlehemezés. A karácsony az öröm, a békesség, a szeretet és a
család ünnepe. Izgatott készülõdés elõzi meg. Az örömteli várakozás december
24-én este oldódik fel. Csengõszó jelzi az igazi, bensõséges ünneplés kezdetét. A karácsonyfa, a fenyõgyanta illata, a szikrázó csillagszóró sercegése, a tündöklõ gyertyafény elkápráztat bennünket. A közös éneklés, az ünnepi asztal, az ajándékozás, a gondtalan együttlét boldogságot varázsol körénk. Úgy gondoljuk, így volt mindig, pedig ez a régi ünnepi hagyomány az idõk folyamán sokat változott. Magyarországon elõször az 1800-as évek második felében állítottak karácsonyfát a módosabb családoknál, általános szokássá csak közel száz év múlva vált. Régen a fát titokban vásárolták és díszítették föl. Ma sok helyütt a gyerekekkel együtt választ- ják és öltöztetik díszbe a fenyõt, és a gyerekek is adnak ajándékot. A karácsonyi szokások országonként változnak. Angliában például fenyõfa helyett fagyöngybõl font koszorút függesztenek a mennyezetre.A meghitt családi ünnep 25-én délben kezdõdik. Az ebéd elképzelhetetlen pulyka és puding nélkül. Nálunk hal, kalács és beigli kerül az asztalra. Szép hagyomány él Erdélyben.Karácsony estéjén almával, dióval és egy kis cukorkával feldíszített ággal elindulnak a családok, hogy megajándékozzák a szomszédságukban élõ gyerekeket és az egyedül élõ öregeket, akik nem tudják megosztani örömüket másokkal.

 

vissza a bemutatkozó honlapra