...Nekünk, magyaroknak pedig különösen kedves, hiszen a legenda szerint itt, az ország nyugati határán született 316-ban vagy 317-ben. Korábban egyesek úgy vélték, a mai pannonhalmi apátság helyén, amit egykor szentmártonhegyi apátság néven emlegettek, de most már biztosan tudjuk, hogy Savariában, a mai Szombathelyen. Állítólag pontosan ott, ahol jelenleg is áll a középkori eredetű Szent Márton-templom.
Pogányként látta meg a napvilágot, s tizenöt éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is.
A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek.
Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus alakjában vele tett jót.
A látomás hatására tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze, de honfitársai közül csak édesanyját sikerült megtérítenie, így újra elhagyta szülőföldjét, és remeteségbe vonult.
Később visszatért a franciaországi Poitiers-be, ahol kolostort alapított. 371 körül a nép és a papség Tours püspökévé választotta. Mint püspök továbbra is szigorú, önmegtartóztató életet élt, ő építette a város első keresztény kápolnáit, s a hagyományok szerint emberszeretete, jósága, irgalmassága, egyszerűsége, igazságossága, és kiváló szónoki képességei nagyon népszerűvé tették. Tours-hoz közel, Candes-ban halt meg 397 és 401 között.
Holttestét a tours-iak szerezték meg csellel-fortéllyal, csodatévő sírja a középkorban híres zarándokhellyé vált. Szentté avatása után tisztelete különösen Franciaországban, német földön és Magyarországon terjedt el. Hazánkban Szűz Máriával együtt az ország patrónusa lett, védőszentje volt a pozsonyi koronázó templomnak, a szombathelyi, kismartoni és aradi egyházmegyéknek. Szent István állítólag az ő képével diszített zászlók alatt küzdött a besenyők ellen.
A középkorban királyaink a fehérvári Szent Márton-székesegyházban tették le a koronázási esküt.
Alig van szent, akinek Magyarországon több templomot szenteltek volna, nevét számos helységnév őrzi: Bükkszentmárton, Csíkszentmárton, Magyarszentmárton, Dicsőszentmárton, Győrszentmárton, Szigetszentmárton, Turócszentmárton, Zalaszentmárton, Kismarton, Martonvásár, stb.