Sopron gazdag szellemi múltja szorosan kapcsolódik a jelenéhez. A város és lakói sokat szenvedtek a történelem viharaiban, s talán azért is tudták megmenteni, megbecsûlni és megõrizni a múlt értékeit, hagyományait, s e képességüket átörökíteni, beleplántálni a mai soproni emberbe, a soproni lakópatriótákba, akik a múlt örökségének ápolása mellet a város szellemi életének, kultúrájának gazdagításán munkálkodnak.
A Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság  a város legnagyobb mûvészeti intézménye. A kht-n belül a Soproni Petõfi Színház, a Magyar Mûvelõdés Háza (volt Liszt Ferenc Mûvelõdési Ház), Fertõrákosi barlangszínház és a Festõ-terem tevékenységével meghatározó a város kulturális és közmûvelõdési életében.
A nagy múltú színház mai épülete a magyar szecesszió egyik jelentõsebb építészeti alkotása. Az épület teljes felújítását követõen 430 személy befogadására alkalmas a színházterme. Az önálló társulat bemutatói mellett  más külföld, illetve magyar vidéki társulat bemutatkozásával színestíti a város színházi életét.
A városi igényeken túl megyei, országos és külföldi vonzású a soproni színház. Látogattotsága az elmúlt évben nagyobb volt, mint a megyeszékhelyé.
A kht. feladata a Soproni Tavaszi Napok és az Ünnepi Hetek programsorozatainak szervezése is. Az európai színvonalú színházi, zenei és képzõmûvészeti programok közül kuriózumnak számítanak a 730 fõs barlangszínház operaelõadásai, valamint a Régi Zenei Napok szakmai kurzusai.
Népszerûek a szabadtéri elõadások a tér- és toronyzenék, s mindig nagy érdeklõdésre tartanak számot a festõtermi, képzõmûvészeti bemutatók.
A teljes felújításra váró, Magyar Mûvelõdési Házában Kamaraszínház, Színmûhely néven színitanoda mûködik, s még megtalálhatók a volt mûvelõdési ház mûvelõdési formái, az amatõrcsoportok, a különbözõ körök, klubok tevékenysége, hangversenyek, konferenciák, kiállítások is.
A fiatal korosztály közmûvelõdését szolgálja a Gyermek és Ifjúsági Központ, mely a nevében foglalt korosztályok mûvelõdését, szabadidõs tevékenységét biztosítja sokszínû mûvelõdési formában.
A GyIK a volt SOTEX Kultúrház épületében kap helyet, ahol az új intézmény adottsága  lehetõséget nyújt a hazai és nemetközi rendezvényeknek. A régi épületben  jelenleg a GyIK 30 csoportot mûködtet 600 fõvel.
A Gyermek és Ifjúsági Központ ad otthont az 1962-ben alapított Ifjúsági Fúvószenekarnak, mely 10-25 éves fiatalok zenei nevelését végzi. A kétszeres kiemelt aranydiplomával kitüntetett koncert-fúvószenekar 80 fõs közössége, évente mintegy 45-50 hazai és nemzetközi  szeleplésen képviseli hazánkat, városunkat. 1990 óta az Ifjú Fúvósokért Alapítvány biztosítja a szakmai munka biztos hátterét.
Az intézmény ad helyet az 1986-ban alakult Mazsorett Csoportnak is. A ma már több csoportban közel 120 fõ 6-25 éves leány ismerkedik a mozgáskultúra ezen ágával.
A csoportok a város fúvószenekarával sok örömet szereznek itthoni és külföldi közönségüknek.
1996 óta a Mazsorett Csoport tevékenysége a Gyermekek a Táncért Alapítvány keretében folytatódik, jobban biztositva így a gazdasági feltételeket is.
Szó esett az elõzõekben az Ifjúsági Fúvószenekarról, ezért itt kell szólni Sopron Város Fúvószenekaráról, a felnõtt együttesrõl, amelyet szintén alapítvány mûködtet.
A városban a fúvószenének 470 évre visszanyúló hagyományai vannak. A közelmúltban 40. jubileumát ünneplõ felnõtt zenekar és az ifjúsági zenekar tagjai méltó utódai a hajdani zenészeknek. Mindkét zenekar a városban, a környéken, országos szinten, de külföldön is nagy népszerûségnek örvend.
A város zenei életében nagy hagyományai vannak a templomi éneklésnek, iskolai kórusmozgalomnak.
Az 1948-ben alakult Soproni Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar fontos szerepet tölt be a város zenei örökségének ápolásában. Európa szinte valamennyi országában népszerûsítették a magyar kórusirodalom remekeit.
Számos kitüntetés mellett a legutóbbi minõsítés a "Hangversenykórus cum laude" fokozat. Neves városi rendezvények, nemzetközi konferenciák, kiállítások, jótékonysági hangversenyek állandó résztvevõi.
A harmincas jubileumát a közelmúltban ünneplõ Soproni Liszt Ferenc Nõi Kar 1967-ben a soproni zeneiskola zenekedvelõ tanítványaiból állt össze. Az eltelt idõszak alatt rádiófelvételek, koncertek, kül- és belföldi turnék, fellépések jelzik az elmúlt három évtized állomásait. Finnországtól Angliáig, Olaszországtól Ausztriáig tolmácsolták Liszt, Bartók, Kodály mûveit.
A Fidellisima Kórus 1994-ben alakult Sopron zenekedvelõ polgáraiból. A kórus célja mindenekelõtt neves magyar zeneszerzõk kórusmunkáját ismertté tenni és megõrizni, új magyar mûveket bemutatni. Mûsoraikon helyet kapnak európai kóruszene jeles kompozíciói. Szivesen énekelnek a cappella - kiséret nélküli - mûveket is. A kórus tudatosan törekszik arra, hogy közönségét megismertesse más népek kórusirodalmával, zenei kultúrájával.
A Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar közössége, mely közel 170 év elõtti Zeneegylet Zeneakarának jogutódja, a város zenei hagyományainak megõrzéséért, gyarapításért munkálkodik. A zenekar tagjai zenetanárok, zenét szeretõ, pártoló polgárok. A Tavaszi Napok, az Ünnepi Hetek állandó szereplõi. A klasszikus mûvek elõadásain túl kortárs zene megkedveltetésén fáradoznak.
A város zenei palettáját színesítik a könnyüzenei együttesek, kamarazenekarok, melyek a házimuzsikálás hagyományait is szívesen felelevenítik.
Kiválló zenei egyéniségek szüllettek, illetve telepedtek le a városba. Több híressé vált zenésznek Sopron adott zenei útravalót.
A soproni Zeneiskola az ország egyik legrégebben mûködõ zeneiskolája. Már 1829-ben Zeneegyesületet alapítanak a város zeneszeretõ polgárai, s ennek jogutódja a Zeneiskola, mely 1948-tól, mint állami intézmény mûködött, most az önkormányzat mûködteti. Az elmúlt évben 610 tanuló 14 szakon tanulhatott. Új tevékenysége az intézménynek a néptánc tagozat, mely 175 fõvel mûködik.
A Zeneiskola épülete - mely egy híres múlt századi borkereskedõ palotája volt, s amelyet az 1860-as években építettek - teljes felújításra szorul.
A soproni zenészek, irodalmárok, festõk, szobrászok, grafikusok, éremmûvészek, mûvészettörténészek, régészek és muzeológusok Sopron kulturális életének alappillérei. A zenészekhez hasonlóan õk is társaságokba, baráti körbe szervezõdtek. Ilyen szervezetek a Soproni Képes Céh és a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetsége égisze alatt tevékenykedõ Soproni Képzõmûvészeti Társaság, melyek lehetõséget adnak szakmai eszmecserékre, kiállítások, bemutatók szervezésére, s melynek fõ célja a Sopronhoz kötödõ, a városban élõ mûvészek összefogása, a mûvészi munkák egyenletesen magas színvonalának biztosítása, a minõség garantálása.
A város mûvészeinek bõven akad bemutatkozási lehetõsége.
A képzõmûvészek a Festõtermi évi hat kiállításból legalább egy alkalommal csoportos és egyéni kiállításon szerepelhetnek, de a Várkerület Galéria, a Pannónia Galéria, a Polgármesteri Hivatal, a Magyar Mûvelõdés Háza, a Képcsarnok, a Toronygaléria, az Erdélyi Ház, a Horváth-Lukács Galéria, a Lábasház stb. mind-mind szívesen és rendszeresen mutatja be a soproni mûvészek alkotásait is.
A város történetének legavatottabb ismerõje és bemutatója a Soproni Múzeum és a Soproni Levéltár. Ez uttóbb a vidéki magyar levéltárak közül kiemelkedik gyûjteménye gazdaságával, s azzal, hogy a korai magyar államiság írásos forrásait, okleveleit õrzik itt. Többek között IV. László királyunk 1277-bõl származó oklevelét, mellyel Sopront szabad királyi várossá emelte.
Hazánk legrégebbi városi múzeuma a Soproni Múzeum. A 130 éves gyûjtési múlttal dicsekedhetõ közgyûjtemény hatalmas és igen értékes anyaggal rendelkezik a muzeológia minden szakágában, kivéve a természettudományt. Több állandó kiállításon - valamennyi jeles mûemléképületében- és külön kiállításokon tárja értékeit a nagyközönség elé, s emellett rendezõje az Országos Érembiennálenak is.
Állandó kiállításai gyûjteményei: Régészeti kiállítás, a XVII-XVIII. századi polgárlakások, Római kori kõtár - Fabricius ház, Tûztorony, Storno-gyûjtemény, Középkori Zsinagóga, Scarbantia Foruma, Pékmúzeum, Lábasház, Bányászati emlékmúzeum - Brennbergbánya, Mithrasz-szenély - Fertõrákos, Tájházak - Fertõszéplak.
A Soproni Múzeum kiállításai, gyûteményi mellett szakmai múzeumok is mûködnek városunkban: Erdészeti és Faipari Gyûtemény, Központi Bányászati Múzeum. Ez uttóbi a bányászat mûszaki fejlõdétörténetét mutatja be az ókortól a napjainkig munkaeszközökkel, gépek és berendezések mûködõ modelljeivel, mûszerekkel.
A városban található többek között Soproni Horváth József fetõmûvész életmû kiállítása, az egyháztörténeti gyûjtemények, és a Zett-Langer gyûjtemény.
A Széchenyi István Városi Könyvtár a város lakosságának információs bázisa. A könyvtár 1914 március 26-án, mint városi könyvtár létesült.
Jelentõs helyismereti-helytörténeti gyûjeteménnyel rendelkezik. Tankönyv-bemutatóhelyként is mûködik. Gyûjtött dokumentumai: könyv, periodika, különlenyomat, szak - TDK és ezekhez hasonló céllal készült dolgozatok, kézirat, hanglemez, mûsoros kazetta, videokazetta, diafilm, mikrofilm, képes levelezõlap, helyi mûvészek munkái, szórólapok.
A vakok és gyengénlátók számára hangos könyvtár.
Az állomány 75%-a van szabadpolcon.
Gondozója a Széchenyi hagyaték egy részének, és a Casino Egyesület Könyvtára megmaradt köteteit is itt õrzik.
A közmûvelõdési könyvtár mellett a tudományos élethez, oktatáshoz kapcsolódó könyvtár is mûködik.
A Soproni Egyetem Könyvtárának Selmeci Gyûjteménye a selmeci fõiskola Sopronba településével került a városba, ahol így most az európai mûszaki felsõoktatás múltjának jelentõs irat-könyvanyagát õrzik.
Kiemelkedõ jelentõségû a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) õsnyomtatványokat, évszázados könyvritkaságokat õrzõ könyvtára.
A  város kulturális életének érdeke színfoltja a fenállásának 25. évfordulóját ünneplõ Civitas Színházi Egyesület Pinceszínháza.
A KASSZÍNHÁZ fõleg a fiatalok körében népszerû. Pantomim bemutatókkal, élménybeszámolokkal, kamaraszínházi elõadásokkal, gyermekprogramokkal színesítik a  város kulturális életét.
A városban '70-es évektõl a '90-es évek elejéig tartó pezsgõ néptáncmozgalom mára kissé megfakult. Bár a város kulturális életében jelen vannak a nagy múltú együttesek - Testvériség, Lajtha László, Ürmös táncegyüttes -, de kisebb létszámmal és kevesebb felépési lehetõséggel mûködnek.
Reményt keltõ ugyanakkor a Pendelyes Táncegyüttes, a Fenyõ Téri Általános Iskola Német Nemzetiségi Táncegyüttese sikeres mûködése, valamint az utánpótlás nevelésben a Zeneiskola 175 fõs néptánc tagozata.
A város irodalmi életét kétévente megjelenõ Soproni Füzetek, helytörténetét, mûvészeti eseményeit a nagy múltú Soproni Szemle mutatja be. 1995 óta Várhely címmel van jelen a város kulturális életében a mûvészeti, mûvészetkritikai folyóirat.
Sopron pezsgõ kulturális életét két helyi TV-s társaság, három rádió, több helyi szerkesztésû lap, információs folyóirat támogatja.
Sopron hitéletében az egyházak közül a Római Katolikus Egyházközöségé a legkiterjedtebb tevékenység. A városban és környékén közel 20 templom ad lehetõséget a hitélet gyakorlására.
Két iskola került vissza a katolikus egyház kezelése alá, a Szent István Általános Iskola és a Szent Orsolya Általános Iskola és Gimnázium ezernél több fõvel.
A Szent Margit Plébánia óvodát mûködtet, a Szent Erzsébet kápolna a kórházi személyzet és a betegek lelki gondozását szolgálja, a Bencés Rendházban a volt bencés diákok köre részben kulturális célokkal vendégházat mûködtet. Eredményesen mûködik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. A Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola ad helyet a Hittudományi Fõiskola kihelyezett Kántorképzõ Karának, a Hitoktatóképzõ Kar levelezõ tagozatának. A közelmúltban avatták a Jereván lakótelepen a Szent Imre templomot.
A Református Egyházközség a városban 1929-tõl, a templom felszentelésétõl számítja mûködését.
A "Maller Kálmán Templom és Iskola" Alapítvány a református fiatalok továbbtanulását segíti, a Soproni Kálvin Kör Egyesület a sajátos református értékek tudatosítását, és a karitatív munkát tûzte ki célul.
A Soproni Evangélikus gyülekezet 433 éves múltra tekint vissza. Az 1784-ben felszentelt templomban a Dunántúl legnagyobb orgonája található. Az orgonakoncertek sok külföldi és hazai vendéget vonzanak ide. A múzeumban a gyülekezeti kincstár legértékesebb darabjai tekinthetõk meg. A könyvtár és a levéltár kutató munkára is lehetõséget nyújt.
1557-tõl mûködik a Líceum a városban, 8 éve ismét az evangélikus egyház kezelésében. Az iskola szellemisége, a város kulturális, szellemi életében szerepe példamutató.
A Líceum mellett az Eötvös József Evangélikus Gimnázium, és Egészségügyi Szaközépiskola, a Hunyadi János Általános Iskola és a Hetvényi Lajos Diákotthon egyházi kezelésû.
A három történelmi egyház helyi képviselõi nagy együttmûködésben irányitják a város hitéletét, tevékeny közremûködõi a város szellemi, kulturális életének.