Szép vagy Sopronnak zordon hegye, völgye, hol ormos
Rengeteged feketül és bérceid árja zuhog;
Szebb vagy, apró halmok s térek vegyülése, kalásszal
S szõlõvel nevetõ hesperi kertje te még."
                                                            Kis János

Sopronnak varázsa, különös atmoszférája van. Összehasonlíthatatlanul más, mint a többi város. Ezt az épületekbõl és a környezetekbõl áradó hangulat teszi. Ilyenné alakították lakói az évszázadok alatt. Buda után Sopronban található a legtöbb mûemlék. 383 épületet, 13 szobrot és sírkõt, emléktáblát, kaput minõsítenek mûemléknek. Sopron szindte egy szabadtéri múzeum. A középkori városszerkezet sértetlen maradt.
Ez a mintegy 57000 lakosú város hazánk egyik legszebb települése.
A feltételezések szerint a földvár elsõ lakói az illírek voltak. Az i.e. IV. század közepe táján kelták települtek a mai Dunántúl nyugati vidékeire. Központjuk a Bécsi-dombon volt. Az idõszámításunk kezdete körüli idõkben a római birodalom légiói szálták meg a mai Dunántúlt. Hamarosan kiépítették a ma Borostyánkõ útnak nevezett útvonalat. A rómaiak a városnak a Scarbantia nevet adták.
A X. században érték el ezt a vidéket a magyarok. Suprun város nevével elõször a XII. századi krónikában találkozhatunk. Minden bizonnyal elsõ ispánjáról, akit Suprunnak hívtak, kapta a város a nevet. A középkori soproni vár, a római castrum falainak felhasználásával a XIV. század elsõ felében épült fel. 1277- ben IV. lászló király hûsége jutalmául szabad királyi városnak nyilvánította. 1676- ban hatalmas tûzvész pusztította el a várost. A város gyors fejlõdésnek indult, különösen a XIX. század második felében megépült vasútvonalak lendítettek ezen. Az I. Világháború után, 1921-ben a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz való csatlakozás mellett. Ekkor építették a Hûségkaput, és kapta a város a "Civitas Fidelissima", a leghûségesebb város kitûntetõ jelzõt. A II. Világháború után jelentõs iparosodás kezdõdött meg, különösen a könnyûipar (pamutipar, posztó és szõnyeggyár, ruhaipar, épületasztalos-ipar). Igen jelentõs a szõlõ- és gyümölcskultúra. Ezért Sopron 1997-ben megkapta a Szõlõ és Bor Nemzetközi Városa címet. A mûemlékvédelemért, felújításáért a város 1969-ben megkapta a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérmét, 1975-ben pedig a Mûemlékvédelem Európa-díjával jutalmazták. A város idegenforgalma és kultúrális élete jelentõs.
December 14. Sopron Napja (a népszavazás emlékére; ekkor adják át a Sopron Város Díszpolgára címet és egyéb kitüntetéseket).
 
 

Készítette: a N(y)et team

       forrásaink:
                     Magyarország (útikönyvek sorozat)
                     Sopron (Panoráma magyar városok sorozat
                     Séták Sopronban
                    Sopron (útikönyvek sorozat)
                     Gyõr-Moson-Sopron megye lexikonja

        Külön köszönet Soproni Gézának.