Görgey Artúr
      Tábornok, hadvezér. Pályáját katonaként kezdte, majd a prágai egyetemen kémiai
      tanulmányokat folytatott. A forradalom kitörésekor Pestre jön Prágából, hogy kémiát
      tanítson, de az események hatására beállt honvédnek. Tehetségénél fogva gyorsan
      haladt a ranglétrán: tábornok, fõhadparancsnok, a Szemere kormány
      hadügyminisztere. Kossuth Lajos 1849. augusztus 11-én, Aradon átadja neki a teljes
      katonai és polgári hatalmat, Görgey élve kormányzói jogával a hadsereg fõerõinek
      élén, augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz
      tábornok elött. Az orosz cár közbenjárására kegyelmet kap, élete végéig kíséri az
      áruló bélyeg.
     Szemere Bertalan
      A Batthyány kormányban belügyminiszter. Az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja,
      felvidéki tejhatalmú országos biztos. A függetlenségi nyilatkozat után miniszterelnök
      és belügyminiszter. A szabadságharc bukása után elmenekül.
     Kossuth Lajos
      A szabadságharc vezetõje, a Batthyánykormány pénzügy minisztere, a Honvédelmi
      Bizottmány elnöke. 1849. április 14-tõl kormányzó-elnök. 1849. augusztus 11-én a
      teljes katonai és polgári hatalmat átadja Görgey Artúrnak. A lemondást követõen
      elmenekül az országból, az emigráció vezetõje.
     Batthyány Lajos gróf
      Az elsõ felelõs magyar minisztérium elnöke, 1848. március 17-én nevezi ki István
      nádor, királyi helytartó. Jogi végzettséget szerzett és bejárta egész Európát.
      Hazatérve Széchenyi és Wesselényi hatására kapcsolódik be a politikába, a
      fõrendiház ellenzéki csoportjának tagja. Tevékeny része volt abban, hogy Pest megye
      Kossuthot követté választotta. Miniszterelnökként mindvégig hû maradt az
      alkotmányossághoz. Lamberg meggyilkolását követõen lemond. Tagja az 1848.
      december 31-én Windischgraetzhez induló béke küldöttségnek. Október 6-án
      haditörvényszéki ítélettel Pesten kivégzik.
     István fõherceg
      Nádor, 1848. március 17-én V. Ferdinánd királyi tejhatalommal ruházza fel, ebben
      a minõségében nevezi ki Batthyányt miniszterelnöknek. A magyar országgyûlés
      megbízása alapján a Jellasics ellenvonuló hadsereg fõparancsnoka. Szeptember
      22-én titokban elhagyja az országot és lemond nádori méltóságáról.
     V. Ferdinánd
      Osztrák császár, 1835-ben koronázzák magyar királlyá. Gyenge egészségû és idegzetû
      uralkodó, akit az udvari politika a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt
      félreállított. 1848. december 2-án mond le a trónról testvére Ferenc Károly javára,
      aki I. Ferencnek engedi át a trónt.
     I. Ferenc József
      1848. december 2-án, mint osztrák császár és magyar király a lemondott V. Ferdinánd
      helyére bejelenti trónra lépését. A magyar országgyûlés december 7-én határozatban
      jelenti ki, hogy nem ismeri el törvényes uralkodónak.
     Jellasic, Josip gróf
      Császári táborszernagy, horvát bán. Az udvar titkos támogatásával szervezi
      az ellenforradalmat. 1848. október 3-án uralkodói nyílt parancs nevezi ki
      a Magyarországi haderõk fõparancsnokává. Az ellenjegyzés nélküli kinevezést
      az országgyûlés törvénytelennek nyilvánítja. Híres bécsi futását követõen
      Windischgraetz parancsnoksága alatt harcol. 1849. július 14-én Vetter Antal honvéd
      tábornok szétveri a seregét, ezután visszavonul Horvátországba, mint katonai
      parancsnok és bán.
     Windischgraetz, Alfréd herceg
      Császári tábornagy. 1848 október 6-án az uralkodó a császári hadsereg
      fõparancsnokává nevezi ki, tejhatalommal ruházza fel a bécsi és a magyar
      forradalom leverésére.
     Széchenyi István gróf
      Pesti polgár. A Batthyány kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere.
      1848 nyarának végén idegileg összeroppan, Döblingbe szállítják.
     Lamberg, Franz Philipp gróf
      Altábornagy, 1848. szeptember 25-én miniszteri ellenjegyzés nélkül nevezi ki
      V. Ferdinánd a magyarországi csapatok fõparancsnokává; szeptember 28-án a pesti
      hajóhídon a tömeg felismeri és felkoncolja.
     Bem, Jozef
      Lengyel tábornok, Varsó eleste után elõször Párizsban, majd Bécsben vesz részt
      a forradalmi harcokban. Bécs kapitulációját követõen Kossuthnak ajánlja fel
      szolgálatait, aki az erdélyi hadsereghez küldi. Erdélyi gyõzelmeinek köszönhetõen lett
      a szabadságharc legendás alakja. A fegyverletétel után Törökországba menekül.
     Deák Ferenc
      Nemesi családból származó ügyvéd, politikus. Tagja a sajtóvétségek elbírálására
      március 16-án alakult ideiglenes bizottságnak. A Batthyány kormány igazságügy
      minisztere. Tagja a Windischgraetzhez utazó béke küldöttségnek. A kiegyezési
      tárgyalásokon tanúsított higgadt megfontolt viselkedésének eredményeként lett
      a "haza bölcse".
     Dembinski, Henryk gróf
      Az 1831-es lengyel felkelés tábornoka, a szabadságharcban honvéd altábornagy,
      majd fõvezér, hadseregparancsnok illetve vezérkari fõnök. A temesvári
      csatavesztés után Törökországba menekül.
     Eötvös József báró
      Budai születésû író, államférfi. Tagja a sajtóvétségek elbírálására március
      16-án alakult ideiglenes bizottságnak. A Batthyány kormányban vallás és közoktatási
      miniszter lesz. A népképviseleti országgyûlésen pesti követ. A Batthyány kormány
      lemondása után külföldre menekül. Deák oldalán tevékenyen résztvesz a kiegyezés
      elõkészítésében, majd vallás és közoktatási miniszter lesz, munkásságának eredménye
      a közoktatási reform.
     Eszterházy Pál herceg
      A reformkorban londoni követ, a Batthyány kormányban a király személye
      körüli miniszter, szeptember elején lemond és visszavonul.
     Mészáros Lázár
      Honvéd altábornagy. Batthyány kormányában hadügyminiszter, Szemere
      kormányában május 7-ig ideiglenes hadügyminiszter. 1849. július 1-tõl a honvédsereg
      fõparancsnoka, július 24-én lemond. Világos után elmenekül az országból.
     Klauzál Gábor
      Ügyvéd, politikus. A reformországgyûléseken az ellenzék harcos tagja. Az 1848.
      március 15-én alakult pesti Közcsendi Választmány tagja, helyettes elnöke. Tagja
      a sajtóvétségek elbírálására március 16-án alakult ideiglenes bizottságnak. 1848
      tavaszán Nyáry Pállal együtt szervezte a pesti nemzetõrséget. A Batthyány
      kormányban földmûvelés-, ipar és kereskedelmi miniszter, de már szeptemberben
      lemond és visszavonul.
     Perczel Mór
      1848-ban Buda város képviselõje a népképviseleti országgyûlésen. Rendõri
      osztályigazgató Szemere Bertalan belügyminisztériumában. Honvéd tábornok,
      hadtestparancsnok, a Zrínyi szabadcsapat szervezõje. 1849. január 28-án
      lemond. Augusztus 15-én Orsovánál elmenekül, elsõként lépi át a török határt.
     Petõfi Sándor
      Költõ, a radikális márciusi fiatalok vezére. Az 1848. március 15-én alakult
      pesti Közcsendi Választmány tagja. A szabadságharcban honvéd õrnagy,
      1849. július 31-én a segesvári csatában esik el.