A kormány
A
Batthyány-minisztérium
avagy a félistenek tanácsa
. Herkules tizenkét munkája sem olyan nehéz nem volt, sem oly hamar végbe nem ment, mint ahogyan az elso magyar felelos minisztérium megszületett, s egy csapásra testet adott a 12 pontnak. Március 1-én még nyoma sincsen, 3-án Kossuth követeli, hogy a király tanácsosai a nemzetnek is felelosek legyenek; 15-én már a nép kívánja a felelos minisztériumot, 17-én a király belegyezik, 22-én törvény alkotja meg. Március 18-tól április 6-ig, alig három hét alatt, ez a kormány egy krajcár nélkül, egy szál katona és arra való hivatalnok nélkül megteremti - a magyar önállóságot, alkotmányosságot, parlamentarizmust, sajtó- és vallásszabadságot, - az országgal egyesíti Erdélyt és Horvátországot,- s eltörli az osiséget és a jobbágyságot. Az udvar bizalmatlanságból állította Kossuthot az üres pénztár, Széchenyit a rossz utak, Eötvöst az elhanyagolt iskolák mellé. Az udvar bizalma Batthyány felé fordult, akinek Deák volt a tanácsadója, rajta kívül Eszterházy herceg, a kiváló diplomata személye tette udvarképessé a kabinetet. Szemere európai eszméitol féltek, ellenben a katona Mészáros Lázárban bíztak. A kabinet története rövid, az udvar már megteremtésekor elvetette benne a visszavonás magvát. Ahogy Bécs lépésenként szedi ki alóla az alkotmányos talajt, úgy emelkedik Kossuth minisztertársai és az ország fölé.