Kossuth szózata

Kossuth az első népképviseleti országgyűlésen

. Az 1848:IV. és V. törvénycikk értelmében júniusban új választást írtak ki, melynek eredményeképpen 1848. július 5-én István nádor a királyi trónbeszéd felolvasásával megnyitotta Pesten az elso népképviseleti országgyulést. Kossuth indítványára elsoként az ország védelméhez szükséges intézkedéseket vették tárgyalás alá. Július 11-én hatalmas, megrázó ereju beszédben hívta fel a figyelmet az országot és a forradalom eredményeit fenyegeto veszélyekre. Szólt a horvátországi fejedelmekrol, a délvidéki szerb felkelés borzalmairól, a bécsi udvar reakciós törekvéseirol: „ Akinek keze egy nemzet zsebében és akinek kezében egy nemzet fegyvere: ez azzal a nemzettel rendelkezik."... „ A Prut szélén egy hatalmas orosz sereg áll, mely fordulhat jobbra, fordulhat balra, lehet irányunkban barátságos, lehet ellenséges, de mivel lehet ez, lehet amaz, a nemzetnek készülnie kell!"... „ Nem kicsinylem a külszövetségek fontosságát, (...) azonban arról meg lehetünk gyozodve, hogy az angol ott és annyira s addig fog bennünket pártolni, mennyiben (...) saját érdeke fogja megkívánni. (...) a francia nemzet iránt, mint a szabadság személyesítoje iránt az óvilágban, legnagyobb rokonszenvvel viseltetem, de éltemet az o oltalmazásától vagy szövetségétol föltételezve látni nem akarom. Felhívom önöket ezen határozatra: mondják ki (...) a nemzet el van határozva koronájának, szabadságának, önállóságának védelmére a legnagyobb áldozatokat is meghozni." „ ünnepélyesen kérem, midon azt mondom, hogy adja meg a képviseloház a 200000 fonyi katonát, s az erre szükséges pénzeronek eloteremtését... (A képviselok helyükrol felugorva kiáltották: "Megadjuk!") „ Ezt akartam kérni, de önök felállottak; s én leborulok a nemzet nagysága elott, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, miket amennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánláskor, s Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni! (szunni nem akaró lelkendezés, helyeslés és éljenzés)