Az 1848 - 49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója

. Nagy évfordulók esztendeje 1998. 150 éve vette kezdetét nemzeti történelmünk egyik legfontosabb fejezete, az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc. 175 éve, 1823. január 1-én született a forradalom meghatározó alakja, örökkön élo jelképe: Petofi Sándor. A "csudáknak éve", 1848 megteremtette a polgári társadalom intézményeit, szervesen illeszkedett az európai fejlodés fo sodrába, a vívmányai védelmében folytatott hosies szabadságharc az addig sorban elbukott európai forradalmak örökségét is felvállalva méltán vívta ki a világ rokonszenvét.

A forradalom költojére nem csupán január elsejei musorunkkal emlékezünk; 1998-ban hetenként egy alkalommal sugározzuk Petofi legismertebb és legszebb verseit, pályázatot hirdetünk hallgatóinknak, mondjanak kazettára néhány Petofi verset, vagy ha nem vállalkoznak szavalatra, írják meg, melyik a kedvenc versük és miért.

A 150. évforduló alkalmából több musorsorozatot is indítunk. Egyrészt felelevenítjük 1848 elotörténetének legfontosabb eseményeit és személyiségeit; februárban és március elején a reformkori országgyulésekrol, Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról, Wesselényi Miklósról, Kölcseyrol, az ifjú Petofirol sugárzunk musorokat. Következo sorozatunkban a forradalom és a szabadságharc eseményeit követjük nyomon hétrol hétre, ha kell, napról napra.

További két sorozatunk egyfelol ismert hosökrol, a szabadságharc tábornokairól, másfelol az irodalom a zene, a muvészet, a technika olyan alakjairól szól majd, akiket ugyan számontart a nemzeti emlékezet, de már nemigen köti össze 1848 történetével, holott a forradalmi események önfeláldozó és fontos szereploi voltak. Ez utóbbi sorozatok musorismertetoje márciusban jelenik meg.

Kevés rádió büszkélkedhet történelmi múltját, kultúráját, identitását olyan aktívan ápoló, kezdeményezokész hallgatósággal, mint a Szüloföldünk. Példája ennek a "Kossuth in North America" címu honlap, melyet az Amerikában élo magyarok készítettek. Aki rákattint a következo címre, az o munkájuk eredményét láthatja: http://mineral.umd.edu/hungary/Kossuth