Az áprilisi törvények jelentősége

Az áprilisi törvények a hosszú reformkori küzdelmek során érlelődtek, és a márciusi polgári forradalom eredményeként jöttek létre. Történelmünk egyik fordulópontját képezték. Felszámolták a jobbágyrendszeren és nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendet. Lerakták egy új, gyorsabb polgári fejlődés alapjait. A Habsburgok hatalmát csökkentették, nagyrészt önálló, csaknem teljesen független ország lettünk.

Az első népképviseleti országgyűlés

Az áprilisi törvények szentesítése után lezajlottak a választások, s az új országgyűlés júliusban ült össze. Első feladatának a honvédelem megszervezését tekintette. A honvédelemről szóló törvényjavaslatot Kossuth terjesztette elő: 42 millió ezüstforint és 200000 ezer újonc megszavazását kérte a kormány nevében. Lelkesítő beszéde végén egy emberként ugrottak fel a képviselők, s az egész terem együtt harsogta: ,,Megadjuk" ! Kossuth szeptember második felében toborzó körútra indult az Alföldön.

Az udvar első támadása

Az önálló magyar hadsereg felállítására rendkivül nagy szükség volt. A császári csapatok győztek Itáliában, s az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa Bécs régi hatalmát. A udvar első támadása hazánk ellen délről, Horvátország felől indult. Szeptember 11-én Jellasics császári tábornok, horvát bán mintegy 35000 fős hadseregével átlépte a Drávát, és megindult Pest felé. Csapataink a határövezetben nem tudták feltartóztatni támadását.

A pákozdi csata, honvédségünk tűzpróbája

Kossuthal az élén 6 tagú Honvédelmi Bizottmány alakult. A magyar sereg a Velencei-tó északi partján, Pákozdnál állta útját Jellasics csapatainak. Hiába támadott a bán, honvédségünk nagyszerűen helytállt. Jellasicsnak rá kellett döbbenie, seregei elégtelenek a győzelem kivívásához. Taktikázva fegyverszünetet kért és Bécs felé menekült. Október 3-án seregével már Győrben volt, 9-én utolsó csapatai is elhagyták az országot.

Az október 6-i bécsi forradalom

Az addig győztesnek hitt Jellasics versége és menekülése óriási riadalmat keltett az udvarban. A forradalmi magyar hadsereg győzelmének hírére azonban Bécsben újabb felkelés tört ki. A nép elfogta és felakasztotta a hadügyminisztert, Latourt, a császári udvar pedig elmenekült a fővárosból. A győztes bécsiek fellelkesülve várták, hogy megérkezzenek a Jellasicsot üldöző magyar csapatok. A győztes Bécs azonban hiába várt. A császári udvar a birodalom minden részéből erősítéseket vont össze, körbefogta a forradalmi Bécset, s felkészült seregeinek fogadására. Amikor honvédségünk végül mégis támadott, már elkésett. Egy rendezett, újjászervezett császári hadsereg fogadta, és október 30-án Bécs közelében Schwechatnál vereséget szenvedett. Egy nappal később a császári csapatok leverték a magára hagyott bécsi forradalmat is.

A schwecháti ütközet

A decemberi támadás

A bécsi forradalom leverése alaposan megváltoztatta a katonai és politikai helyzetet. Az udvari tanács lemondatta a 48-as forradalmi törvényeket szentesitő V.Ferdinándot, helyette az ifjú Ferenc Józsefet ültette a trónra. Ferenc József parancsára megindult az udvar második, az elsőnél sokkal nagyobb erejű támadása.

Seregeink visszavonulása.
A főváros feladása
Az ellenség főerői - 44 ezer sorkatona - Windisch-Grätz herceg vezetésével nyugat felől támadtak.
Az volt a céljuk, hogy a magyar sereget megsemmisítsék, elfoglalják Budát, Pestet, és a magyar kormányt térdre kényszeritsék. A velük szemben álló Görgei Artúr vezette magyar haderő 25 ezer főt számlált.

Görgei Artúr

A magyar fővezér nem bocsátkozott kockázatos ütközetbe. Gyors ütemben visszavonult Pest, majd az északi hegyvidék felé. Ezzel megakadályozta, hogy a túlerőben lévő ellenség döntő csapást mérjen a hadseregre és megnyerje a háborút, de a Dunántúlt és a fővárost átengedte az osztrákoknak.

A védelem megszervezése

Néhány nap alatt ki kellett üríteni a fővárost. El kellett szállítani a kormányhivatalokat, a fegyvergyárakat, a bankjegynyomdákat. Ezt a feladatot a hazánk védelmét irányitó Honvédelmi Bizottmány oldotta meg, mely az országgyűlést és a kormányhivatalokat a pest-szolnoki vasút segítségével Debrecenbe költöztette. A húszfokos hideggel és hóviharokkal dacolva a legfontosabb üzemeket Nagyváradra szállítatta. _Fokozták a fegyver és lőszergyártást, gyorsították a katonai kiképzést.

Bem győzelmei Erdélyben

Azt , hogy a kormány és az országgyűlés zavartalanul Debrecenbe költözhetett, és tovább szervezhette a védelmet, az Erdélyben elért magyar sikerek tették lehetővé. Ebben döntő része volt az Erdélybe kinevezett fővezérnek, a lengyel Bem József tábornoknak, az 1830-31. évi lengyel felkelés és az októberi bécsi forradalom hősének.

Bem József

Az éhező, fagyoskodó, gyengén felfegyverzett, katonai fegyelemhez nem szokott ujoncokból álló erdélyi sereget a hősök seregévé kovácsolta. Bár az ellenség itt is túlerőben volt, Bem nem vonult vissza, sőt ő maga támadott. Kihasználta az erdélyi terepviszonyokat. Az osztrák fővezér végül is a szomszédos román fejedelemségben állomásozó cári csapatoktól kért és kapott segítséget. Bem ezeket a csapatokat is megverte. Elfoglalta Nagyszebent, kiverte a császári és cári csapatokat Erdélyből.