Röviden, tömören 1848. év márciusa

III. 1.   A párizsi forradalom híre elérkezik Pozsonyba.
III. 3.   Kossuth a pozsonyi országgyűlésen összefoglalja a nemzet fő
            követeléseit.
III. 11. Pesten a fiatalok elkészítik a
12 pontot, és megkezdik a rákosi
            tömeggyűlés szervezését.
III. 13. Petőfi megírja a
Nemzeti dalt - Bécsben forradalom tör ki.
III. 15. A pesti forradalom - Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe
            érkezik.
III. 16. Pesten megkezdik a nemzetőrség szervezését -Bécsben az udvar
            elfogadja a  magyar országgyűlés legfőbb követeléseit.
III. 18. A pozsonyi országgyűlés megszavazza a jobbágyfelszabadítást-
            Pesten  felfegyverzik az első 1500 nemzetőrt.
III. 28. A király megtagadja a független magyar kormányról és a             jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk szentesítését.
III. 30-31. Tömeggyűlések Pesten - A pozsonyi országgyűlés visszaveti
                 a királyi leiratot -A király jóváhagyja a független magyar
                 kormányról szóló törvényjavaslatot

Röviden, tömören az 1848. év

I. Forradalom Palermóban, Nápolyban.

II. 24. Párizsban kitör a forradalom.

III. 11. A pesti tizenkét pont megfogalmazása.

III. 13. Forradalom Bécsben.

III. 15. Forradalom Pesten.

III. 17. Az uralkodó hozzájárul a magyar kormány megalakításához, István
            nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké.

IV. 7. Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról, a népképviseleti
          országgyűlésről és a független magyar kormányról szóló
          törvénycikkeket, a miniszteri kinevezést.

IV. 10. Hivatalba lép a Batthyány-kormány.

IV. 11. Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés
            berekesztése.

IV. 14. A kormány Pozsonyból Pestre érkezik.

IV. 20. Rendelet a nemzetőrség újjászervezéséről.

V. 17. V. Ferdinánd udvarával Bécsből Innsbruckba menekül.

V. 30. A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal.

VII. 5. Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.

VII. 11. A képviselőház közfelkiáltással 200000 újoncot és 42 millió forintot
              ajánl meg a kormánynak.

VII. 25. A Radetzky vezette osztrák császári sereg legyőzi a piemonti
              sereget Custozzánál.

VIII. 5. Az első magyar (kétforintos) bankjegy kibocsátása.

VIII. 6. A császári csapatok elfoglalják Milánót.

VIII. 12. Az udvar visszaköltözik Bécsbe.

IX. 10. Lemond a Batthyány-kormány.

IX. 11. Jellasics horvát bán elindítja hadjáratát Magyarország ellen.

IX. 16. Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.

IX. 23. István nádor Bécsbe távozik, és lemond.

IX. 24. Kosutth Lajos alföldi toborzó körútja (tart X. 5.ig).

IX. 25. V. Ferdinánd megtagadja hozzájárulását a második
            Batthyány-kormány kinevezéséhez.

IX. 29. A pákozdi győzelem.

X. 2. Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.

X. 6. Felkelés Bécsben, az uralkodó Olmützbe menekül.

X. 7. Roth szerb hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.

X. 8. A képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányt az ország
         teljhatalmú kormányának nyilvánítja.

X. 16. Az uralkodó Windisch-Grätz herceget a császári sereg
           főparancsnokává nevezi ki.

X. 30. Magyar vereség Schwechatnál

X. 31. A bécs felkelés leverése

XI. 15. Forradalom Rómában

XI. 29. Bem József lesz az erdélyi honvédcsapatok parancsnoka.

XII. 2. V. Ferdinánd lemondása; Károly Ferenc lemond a trónutódlásról;
            Ferenc József trónra lépése

XII. 7. A magyar országgyűlés Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánítja.

XII. 16. Az osztrák fősereg átlépi a magyar határt.