Az Ógabona tér a Színház utca megépítése óta inkább csak utca. Az 1440-es évektõl kezdve gabonapiac volt. Eredetileg a vár védelmi rendszeréhez tartozott. Nyugati házsora a várárkon kívül már a középkorban megépült. A a 44-es számú ház kapuján az 1658, a 34-es számú ház kapuja felett 1676, a 28-as számú ház félköríves kapujának zárókövén az 1781-es évszám látható. A 8-as számú sarokház oldalán Lackner Kristóf polgármesternek állít emléket a város. A 32-es ház homlokzatán emléktábla emlékeztet Goldmark Károly zeneszerzõre.

Sétánk során nézzünk be az Ógabona térrel párhuzamosan, kissé ívesen futó Színház utcába is. Az itt álló házak többsége a XIX. században épült a volt várárok helyén. Érdemes megnézni a 31-es számú ház udvarán a Halászleány kútszobrot, a 21-es számú emeletes klasszicista lakóház dombormûveit. A 10. számú copf stílusban épült Krafka-házon gazdag XVIII. századi kõdíszítést találunk.

Az Ógabona tér és a Színház utca egyaránt a Petõfi térbe torkollik. Hajdanán itt volt a Lóúsztatónak nevezett tó. A tér nyugati házsora az 1700-as években alakult ki, a keleti része késõbb. A teret, amelynek közepén Petõfi Sándor szobra áll, észak-kelet felõl a Petõfi Színház épülete zárja le. A város elsõ /Magyarország második/ kõszínháza a mai Széchenyi Gimnázium helyén állt (1759). A téren 1841-ben emeltek klasszicista stílusú színházat, amelyet 1909-ben Medgyaszay István tervei alapján szecessziós stílusban építettek át. A tér további érdekességei: -Az általános iskola helyén állt a Gróf Pejachevich Károly által építtetett volt Városi Kaszinó, (Petõfi tér 3.). Ebben tartotta élete elsõ hangversenyét 1820-ban a 9 éves Liszt Ferenc, Sopron megye szülötte. Az eseményt emléktábla örökíti meg. -A Petõfi tér 8. a Festõterem, a helyi képzõmûvészeti kiállítások egyik színhelye. - Mellette az eklektikus stílusú Bankszékház 1905-ben épült. (Petõfi tér 7.) - A Petõfi tér 5. alatti egyemeletes lakóház a Pejachevich-palota, vendége volt 1800-1801-ben József nádor és felesége. - Petõfi tér 6. egyemeletes rokokó homlokzatú lakóház a Festetics családé volt.

Utunk ezután a Széchenyi téren a város egykori promenádján vezet keresztül. Elõttünk gróf Széchenyi István bronzszobra, Mátrai Lajos alkotzása. (1897) A múlt század elején még itt volt a város déli vége. A tér helyén a Két-pék tó volt, amit csak 1828-ban csapoltak le. Nevét a néphit szerint arról kapta, hogy a város súlycsonkító pékjeit büntetésként ebben fürdették meg. Lecsapolása után kezdõdött a tér kiépítése. A téren jól megférnek együtt a különbözõ korok épülettömbjei. Délkeleten a Domonkos templom, nyugaton a Liszt Ferenc Mûvelõdési Ház épülettömbje látható. A teret nyugaton az ún. Újhelyi-ház határolja. Ennek helyén állt régen a postaépület, elõtte közlegényként Petõfi Sándor is teljesített szolgálatot. A Liszt Ferenc Mûvelõdési Ház, homlokzatán messzirõl látszik a ,,Magyar Mûvelõdés Háza" felirat. Az épület 1872-ben Wächter Lajos tervei alapján készült. Helyén egykor a hatalmas olasz bástya állt. A tér déli oldalán álló kétemeletes épület, az Evangélikus Líceum. Az épületet a benne mûködõ nagymúltú iskola teszi nevezetessé. Diákjai voltak többek között Berzsenyi Dániel, Kis János. Gazdag könyvtárát 1666-ban alapították. A líceum mellett van az 1911-13-ban épült Postapalota; a szecesszió kiemelkedõ szépségû soproni emléke. Faragott fõbejárata felett a magyar címer. Érdemes megnézni a felvételi csarnok fölötti üvegtetõt és az eredeti szecessziós stílusú berendezést.

Domonkos templom. A késõ barokk igen szép alkotása. A domonkos rend 1719-1725 között építtette eredetileg torony nélkül, melyek csak 1775-ben készültek el. A templom melletti egyemeletes barokk épület a Domonkos rendház 1745-1750 között épült.

A tér keleti lezárása a Széchenyi-palota. Az épület helyén egykor három ház állt. Az elsõ 1765-ben, a második 1792-ben, a harmadik 1810-ben került a Széchenyi család tulajdonába. Az épület mai formáját 1851-ben Koch építõmester keze nyomán kapta meg. Itt õrizte Széchenyi István édesapja, Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapjait képezõ értékes könyv-, térkép-, éremgyûjtemény egy részét.

A Széchenyi teret balra (északi irányban) elhagyva a Várkerületre érünk, ahol a mai város kereskedelmi élete bonyolódik. Házsorai különbözõ korokból valók, a külsõ sor még középkori eredetû, de a belsõ sor csak azután épülhetett ki, miután a vár elvesztette stratégiai jelentõségét, a várárkot feltöltötték és helyét beépítették. A várfal tövében elõször a kereskedõk jelentek meg. Sátraikban, fából készült bódéikban árulták messzi vidékek árucikkeit. A XVIII. század második felében kezdõdött el a kõházak építése. A tehetõsebb kereskedõk nagyobb házakat, a szegényebbek már csak kisebbeket tudtak építeni. A legkisebb ház alapterülete az egy négyszögölt sem éri el. A folyamatos építkezés az eredeti összképet megtörte. A Várkerületet különbözõ részekre oszthatjuk, ezeknek elnevezése egyben utal az ott folytatott egykori fõ tevékenységére is. A Széchenyi tértõl az Ötvös utcáig tart a Szénapiac, az Ötvös utcától az Ikvahídig a Kocsmaszer, az Ikva hídtól a Festetics majorig a Kovácsszer. A Várkerület valamennyi mûemlék épületének felsorolását terjedelmi okok nem teszik lehetõvé. Válogatásunk talán kissé önkényes, de a legfontosabbakra kitér Utunk elõször a volt Szénapiacon vezet keresztül. A Széchenyi tér sarkán álló kétemeletes, romantikus stílusú épület ma középiskolai kollégium. Gazdag díszítésû kapuja fölött rácsos kõerkély, alatta az Augusztinetz és a Szûrnyeghi-Horváth család nagyméretû kettõs címere. A Várkerület 79. kétemeletes klasszicista lakóház sarkán álló kõoroszlán, az egykori Arany Oroszlán fûszerüzlet cégére. Az egykori Arany Szarvas fogadó híres vendége volt Johann Strauss. Helyén az 1892-ban épített Pannónia Szálló (ma Pannónia Med Hotel) áll. (Várkerület 75.) Mellette az egykori Magyar Király vendégfogadó, amelyet 1595-ben Vörös Ökör néven említenek. (Várkerület 73.) A szemben lévõ Lenck-átjáró után a járda melletti terepszint a várfal aljáig lemélyül. Itt láthatjuk eredeti magasságában az 1614-ben épült nagy rondellát. A betonfal mögött a III. századi római falak találhatók. Várkerület 67. Egyemeletes, késõ-barokk ház, az ún. Füredi-ház, a Cziráky család palotája volt. Névadója Füredi Sándor orvos, aki Hofer Péter nagykereskedõtõl vásárolta meg 1910 táján. Várkerület 63. Klasszicista homlokzatú lakóépület Handler Jakab tervei szerint épült 1816-ban. Kõkeretes ablakai simák, párkányzata alatt gazdag növénydíszek húzódnak. Várkerület 55. Egykori Fehér Ló vendégfogadó. A középkori emlékeket õrzõ lakóépületet többször átépítették. Falán emléktábla hirdeti Zrínyi Miklós költõ és hadvezér vendégeskedését. (1644) Várkerület 51. A romantikus elemekkel díszített klasszicista homlokzatú egyemeletes házban mûködött a XIX. század elejéig az Arany Angyal fogadó. Itt szállt meg 1770-ben trónörökösként II. József.

Az Ikvahíd torkolatával szemben áll az 1745-ben felállított Mária-oszlop. Talapzatához, -- amelybõl egy kiemelkedõ korinthoszi oszlopon a Boldogasszony szobrát látjuk -- 8 lépcsõ vezet. Helyén egykor a Boldogasszony templom állt. A templomot Kõszeg ostromakor (1532) - félve, hogy a város elleni harcban felhasználható - lebontották. A szobor felállításáig itt állt a városi pellengér.

A Kovácsszer szinte valamennyi háza mûemlék. Kiemelkedõ jelentõségû a Várkerület 29. alatti Patikaház, ahol 1724 óta mûködik az Arany Oroszlán gyógyszertár. Elõdjét Arany Sas néven a XVII. sz.-ban alapították. Mai berendezése az 1880-as években készült. A homlokzatának díszítése a pécsi Zsolnay gyárban készült majolika. Várkerület 25., a katolikus konvent egyemeletes gazdagon díszített háza. A ház udvarán látható freskó alkotójának Dorfmeister Istvánt tartják. Várkerület 19. A Siess-ház vagy Fürdõház már a középkorban is állt. Gazdagon díszített rokokó épület. Itt mûködött a ferencesek majd a város fürdõje a középkortól 1830-ig. A reformkortól a fürdõ a Kossuth utcában volt. Magyarország elsõ gõzmalma helyén. Várkerület 13. Pócza ház. Mai alakját a XVIII. sz. közepén kapta egy korábbi földszintes ház átépítésével. Várkerület 7. Rejpál ház. A gótika késõi korszakában épült. A XVII. század elején reneszánsz jelleget kapott. Szép napsugárdíszes kapuja XVIII. századi. A Várkerület Ógabona tér felé esõ végén egy szûk, rövid kis sikátort találunk, ez a Festõköz. A köz az Ikvához vezet. Ezen a tájon laktak Sopron híres mesteremberei, a posztónyírók, a kékfestõk és a tímárok. A köz elnevezése a kékfestõk jelenlétére utal. Az Ikva parton állt 1905-ig a festõcéh háza.