A két belvárosi séta után néhány villanással tekintsünk ki az ún. külvárosokba is. Sopron külvárosi részei a rajtuk átvezetõ utakról kapták nevüket. A keleti városrészt Balfi, az északit Bécsi, a délit Gyõri, a nyugatit Újteleki városrésznek hívjuk.

A Balfi és a Bécsi külváros. Sétánkat a Várkerület már megismert részén, a Mária szoborral szembeni Ikvahídon kezdjük, ami nem más, mint egy pici utca. A neve jelzi hogy az utca két házsora és az úttest is az Ikvát átívelõ hídra települt. Az Ikva itt a házak alatt folyik. Az Ikva-hidat egykor Ispotály-hídnak is hívták, mivel a jelenlegi 2-es számú ház helyén állt a középkori Johannita Ispotály. Az Ispotályt a mellette állt Szent Erzsébet templommal együtt 1798-ban lebontották.

Mielõtt jobbra a Balfi utcára fordulnánk, vessünk egy pillantást a sarki épületen Szent Erzsébet leprás betegeket tartó szobrára, ez XVIII. századi értékes munka! Balfi utca. Az Ikva patak vonalát követõ zárt sorban beépített, egyszerû barokk gazdaházakkal övezett, ódon, macskaköves utca. Az utcát már 1413-ban Schrippergasse néven említik. Ez a környék adott otthont a városkörnyéki szõlõket mûvelõ gazdapolgároknak, a poncichtereknek. Az utca elején lévõ egyemeletes lakóházban látogatható a híres Zettl-Langer magángyûjtemény. Az utca végén találjuk (kb. 2000 méterre) az 1886-ban megnyitott evangélikus temetõt. Szép kovácsoltvas kapuja a régi Erzsébet utcai temetõbõl való. A Balfi utcából több kis utca vezet a belváros felé. Ezek közül a Bem utcán át juthatunk ki a Paprétre, ahol említésre méltó az ország elsõ városi tornacsarnoka, amellyel szemben állt Weiss József csokoládégyára.

A Balfi utcával párhuzamosan futó utca a Halász utca. Az utca nevét már 1421-ben említik. Itt láthatjuk a Voss-féle árvaház épületét. Szentháromság-kápolnája a XVIII. század második felében épült. Oltárképe Dorfmeister egyik szép alkotása 1772-bõl. Ebben az utcában állt az a kaszárnya, ahol Petõfi Sándor 1839-ben katonáskodott. Az épület helyén ma általános iskola áll.

Ha az Ikvahídnál balra fordulunk a Szentlélek utcán át a Sas térre jutunk. Az utca elején áll a gótikus stílusú Szentlélek templom. Elsõ említése 1406-ból való. Jelenlegi formáját 1782-ben kapta. A templombelsõt Dorfmeister freskói díszítik. A templom melletti egyszerû egyemeletes ház a Hild Vencel tervei alapján épült paplak, ahol értékes festmények láthatók. Kapualjában Nepomuki Szent János életnagyságú szobra áll.

Sas tér. Szabálytalan alakú, kisvárosias jellegû tér, valaha fontos közlekedési csomópont volt. Itt találkozott a Bécs és Pozsony felé vezetõ út. Nevét az 1780-ban megnyílt Fekete Sas vendéglõrõl kapta, amely a 6-os számú házban mûködött. Homlokzatát gazdag rokokó pilaszterek tagolják.

A Sas térrõl a Fövényverem utcán át, - ahol említést érdemel a volt jezsuita kollégium a "Colleum" (Fövényverem u. 5.) Csányi János soproni krónikás háza (Fövényverem u. 1.) - érjük el a negyed legértékesebb utcáját: a Szent Mihály utcát. Ebben a templom felé emelkedõ és szûkülõ fûrészfogas beépítésû utcában falusias jellegû gazdaházak találhatók.

A Szent Mihály u. 9-es számú földszintes ház a ,,Két mór ház", ritka szép példája a népiesbe hajló barokk építészetnek. Ez egy kapuval egybekapcsolt kettõs ház. A kaput két korinthoszi csavart oszlop keretezi, a tetején egy-egy mór alakjával. Az ikerház kõkeretes ablakai fölötti oromzatok hullámos széleit angyalkák díszítik, csúcsain pedig Szent Rókus és Szent Flórián feje látható. Az oromzat közepén dús mintázatú félköríves fülkében Mária és Szent József szobra áll. A Szent Mihály út 33. számú házat az Unger kõfaragó család egyik tagja építette 1727-ben. Oromzatos homlokzatának tagolt keretezésû, félköríves fülkéjében Szent Sebestyén szobra áll. A kapuja fölött húzódó egyenes párkány közepén rózsakoszorúban az 1727-es évszám olvasható. Városunk legmagasabb pontján emelkedik a Szent Mihály templom. A jelenlegi épületrõl már a XIII. század utolsó negyedébõl vannak adataink, de valószínû, már jóval korábban megkezdték az építkezést. Jelenlegi formáját a XV. század második felében kapta. Felszentelésén valószínûleg Mátyás király is részt vett. 1543-ban a török veszély miatt le akarták bontani, de papjai megmentették. 1565-tõl katolikusok és protestánsok együtt használták. 1606 után 1674-ig az evangélikusoké volt, majd ismét a katolikusoké lett. A templom belsejét értékes képek díszítik. Kiemelkedõ jelentõségû az 1460-as évekbõl származó fából készült Madonna-szobor. (25. kép) Említésre méltók a fõszentély teljes hosszában kialakított gótikus ülõfülkék. A három díszesebb az istentiszteletet végzõ papok, a tizennyolc egyszerûbb, az oltáros papok ülõhelye volt.

A templomkertben találjuk Sopron egyik legrégebbi épületét, a román stílusból a gótikába való átmenet nevezetes hazai példáját: a Szent Jakab kápolnát. A kápolna nagyon alaposan restaurált. Kriptájában gyûjtötték össze a régi sírokból elõkerülõ csontokat. Jelenleg ravatalozóként használják.

A Szent Mihály templomtól a Bástya utcán keresztül jutunk vissza a Bécsi útra. Sétánk során még láthatjuk a külsõ városfal maradványait. A Bástya utca a Koronázó-domb alatt találkozik a Bécsi úttal. A Koronázó-dombon emlékoszlop áll ott, ahol III. Ferdinánd 1625. december 8-ai koronázásakor a hagyományos kardvágásokat tette. A várost elkerülõ közút megépítése óta az eredeti környezetétõl elszakítva láthatjuk a Bástya u. 42. szám alatti kerti házat az ún. esernyõs házat. Ezen a területen Lackner Kristóf kezdeményezésére Sopron gazdag polgárai kis kerti házakat építettek. Azok a kis házak a kuruckorban elpusztultak, de ez a hagyomány a XVIII. sz.-ban újra éledt. Akkor épült a fertõdi kínai pavilon soproni utánérzése (1800). Az esernyõs háztól nem messze áll az 1670-es években készült Máriacelli kereszt, ahol a zarándokútra indulók találkoztak. A Bécsi út és a jelenlegi Patak utca keresztezõdésénél volt az egykori külsõ városfal Bécsi kapuja. A kapu elõtti völgyben épült a római város amfiteátruma, amelynek körvonalai még ma is kivehetõk. A Sas tér felé sétálva elhaladunk az egykori vámház (Bécsi u. 30. sz.) és a Storno-mûterem elõtt (Bécsi u. 25.) A Szélmalom utca torkolatánál 1930-óta áll a gótikus Lénárt-kereszt. A Bécsi út 15. alatti épület falában az egykori Bécsi kapu címerét láthatjuk befalazva. A Bécsi u. 8. sz. alatti emeletes lakóház valószínûleg a Johanniták vámháza volt. Szemben az 1247-ben épített egyhajós Szent János templom. A mellette lévõ épület helyén állt az 1247-ben Sopronba telepedett Johanniták rendháza. Bécsi út 6. Az 1800-as évek második felében élt kiváló fényképész, Rupprecht Mihály lakóháza. Bécsi u. 5. Pékmúzeum. Az egyszerû földszintes lakóház tulajdonosai a XVII. sz. közepétõl pékmesterek voltak. Mai formáját a XVIII. sz. elején kapta. Homlokzatát 1666-ból származó pékcímer díszíti. Múzeumnak berendezett szobáiban XVIII. sz.-i pékmûhely és üzlet is látható.

A várossal való ismerkedésünket az Újteleki és a Gyõri városrészen folytatjuk.

Az újteleki városrész fejlõdése a vasútépítések után a XIX. század második felében gyorsult fel. 1847-ben kezdték el építeni az újteleki kapu elõtti kis teret a Déli pályaudvarral összekötõ mai Kossuth Lajos utcát. Szintén a térrõl indul - és a Széchenyi térbe torkollik - a Rákóczi Ferenc utca. Az Ógabona térre vezetõ Újteleki utcát már 1426-ban említik. A GYSEV pályaudvarra vezetõ Erzsébet utcát a régi evangélikus temetõ felszámolása után 1873-ban nyitották meg. Jellegzetes XIX. századi városépítészeti alkotás a kelet-nyugat irányú Deák tér, amely az 1880-as években a Rák-patak beboltozása után épült ki. A második világháborús bombázások alatt súlyos károkat szenvedett. A tér keleti végében az egykori Evangélikus Teológia épülete áll nyugati oldalán pedig I. világháborús emlékmûvek láthatók. A tér nyugati sarkában találjuk a református templomot, vele szemben a Soproni Múzeum egyik épületét. A múzeum elõtt a régi városházáról származó két kõszobor áll, amelyek az igazság szimbólumai. Az 1890-ben klasszicista stílusban épített Lenck-villa 1913 óta ad otthont a múzeumnak. Jelenleg néprajzi gyûjtemény és kiállítás van itt. Kertjében a régi evangélikus temetõ legszebb XVII-XVIII. sz.-i sírkövei is láthatók, a kerítésbe beépítve. A Gyõri külvárost a Várkerületrõl indulva az Ötvös illetve a Móricz Zsigmond utcán keresztül nézhetjük meg. A két utca találkozásánál indul a Magyar utca, amely nevét onnan kapta, hogy ezen keresztül jutottak el a magyar lakta vidékre. A Magyar utcán végig sétálva juthatunk el a Kõfaragó térre. A tér a Gyõri utca vagy Magyar kapu elõtt keletkezett. A téren megnézhetjük a klasszicista Kismegyeházát, valamint a barokk Nepomuki Szent János szobrot. A tér és a Magyar utca sarkán megõrizték a Magyar kapu egyik oszlopát. A Kõfaragó térrõl a Kuruc domb felé a Fapiacon keresztül juthatunk el. Sétánk során láthatjuk Sopron legfiatalabb templomát, a Szent István-templomot. A Kuruc-dombon felállított ágyúkkal lõtték 1705-ben Bottyán János kurucai a várost. Az 1800-as évek elsõ felében épült a domb tetejére az építészetileg érdekes szélmalom. A Fapiac folytatásában lévõ Híd utcából nyílik a Lehár Ferenc utca, amelynek 5. számú házában gyerekeskedett Lehát Ferenc zeneszerzõ. A Fapiacról nyugati irányban ágazik el a külsõ városfalat párhuzamosan követõ Pócsi utca. Ezen keresztül érkezünk vissza a Magyar utcába.